Teljesítési időpont meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy munka elvégzésére egy vállalkozóval. A megkötött szerződésben szerepel, hogy "Teljesítési határidő: 2021. szeptember 30.". A megkötött szerződésben szerepel továbbá, hogy a "vállalkozó az igazolt teljesítést követően, annak alapján – a teljesítési igazolás kézhezvételét követő 8 napon belül – állít ki számlát". Továbbá szerepel az is, hogy a teljesítés-igazolásra nyitva álló határidő 15 nap. Ez alapján kiállításra került 2021. 10. 14-én egy teljesítésigazolás, melyben szerepel, hogy a vállalkozó a munkát elvégezte, az átadás-átvétel megtörtént, és a számla benyújtható. A vállalkozó a számlát kiállította az alábbi dátumokkal: számla kelte: 2021. 10. 14.; teljesítés időpontja: 2021. 10. 14.; fizetési határ-idő: 2021. 11. 14. A vállalkozónak mikori teljesítési dátumot kellene szerepeltetnie? Önkormányzatunk véleménye alapján a jó dátum 2021. 09. 30. lenne, de a vállalkozó nem ért egyet velünk.
Részlet a válaszából: […] ...az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. Tényállási elemek alatt kell érteni egyrészt a felek által a szerződésben megállapított, továbbá az adott ügyletre vonatkozó jogszabályok által esetlegesen előírt – az ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem utazhatnak külföldre (illetve csak az ágazati miniszter külön engedélyével) az egészségügyi dolgozók, a hivatásos, szerződéses állományú katonák, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák, a honvédelmi alkalmazottak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Egyetemi hallgató munkaidő- kedvezménye

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fűtő-karbantartó egyetemen tanul, levelező tagozaton. A konzultáció idejére biztosított napokra jár-e neki illetmény, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...a két fél között tanulmányi szerződés nem jöttlétre, akkor az Mt. 115. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni aközalkalmazottak esetében is.Tekintettel arra, hogy az alkalmazott egyetemi oktatáskeretében folytatja tanulmányait, ezért megilleti őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Dolgozót megillető munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Tanulmányi szerződése nincs a dolgozónak. Vizsgaidőszakban jár-e számára a vizsgák előtti 3 napos felkészülés, és a vizsga napján hogyan hiányozhat (szabadság terhére)?
Részlet a válaszából: […] ...a két fél között tanulmányi szerződés nem jöttlétre, akkor a Munka Törvénykönyve 115. §-ában foglalt rendelkezéseket kellalkalmazni mind az Mt., mind a Kjt., mind a Ktv. hatálya alá tartozófoglalkoztatási jogviszonyokban. A képzési formát – melyben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
Részlet a válaszából: […] ...érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges. A munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzést nevezi az Szja-tv. kiküldetésnek (kirendelésnek). Az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Külföldi kiküldetés adóelszámolási szabályai

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapból ki kell venni, de az egyéb összevonható jövedelmek adótételének megállapításánál figyelembe kell venni.Ha a vonatkozó szerződés szerint a kiküldetés tartama 183 napnál nem több, mindaddig, amíg a németországi munkaidő tényleges tartama a 183 napot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Az iskolarendszerű felsőoktatásban tanuló köztisztviselőt megilleti-e a fizetett 4 nap munkaidő-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége nincs.A fizetett munkaidő-kedvezmény kérdése akkor merülhet fel, ha a köztisztviselő és a munkáltató tanulmányi szerződést kötött. Amennyiben annak megkötésére sor került, akkor az abban foglalt mértékig fizetett szabadidő, azonfelül – de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Tanulmányok folytatása esetén járó szabadidő

Kérdés: Kérdésem, hogy a vizsgánként, illetve a vizsgatárgyanként megillető szabadidő is fizetetlen-e? A törvényben sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolással lehet igénybe venni a fenti szabadidőt.A válasz attól függ, hogy a munkavállaló és a munkáltató kötött-e tanulmányi szerződést.Ha nem jött létre tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló között, fizetett tanulmányi szabadság nem illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Közalkalmazott tanulmányi szabadsága

Kérdés: Hány nap tanulmányi szabadság illeti meg azt közalkalmazottat, aki munkája mellett esti tagozaton végzi gimnáziumi tanulmányait, vagy aki felsőfokú (nem főiskola) levelező tagozatra jár, illetve aki főiskola levelező tagozatának hallgatója?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz attól függ, hogy a munkáltató kötött-e tanulmányi szerződést a munkavállalóval vagy sem.Ha a két fél között nincs tanulmányi szerződés, akkor a közalkalmazottak esetében is az Mt. 115. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.