Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Öpt.-re is figyelemmel, az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Dolgozónk a napi munkába járásához kétféle költségtérítést vesz igénybe. Bizonyos útvonalig sajátgépkocsi-használatot számol el 9 Ft-tal és a további utazásához MÁV-havibérlet térítést igényel. Jogszerűen fizetünk-e ki adómentesen egy­azon napra gépkocsihasználatot és bérlettérítést is?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján a nem önállótevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azta bevételt, amelyet a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkábajárás esetén – az utazási bérlettel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Saját konyhás étkeztetés

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
Részlet a válaszából: […] ...dolgozók részére biztosított juttatás értéke az Szja-tv.5. § (4) bekezdése alapján a szokásos piaci érték. A szokásos piaci értéket azSzja-tv. 3. § 9. pontjában meghatározott módszerek valamelyikével kellmeghatározni.A lehetséges módszerek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Milyen módon téríthető meg az utazási költsége annak a munkavállalónak, aki a változó munkarendje miatt az adott hónapon belül egyes napokon a helyközi járatokkal, más napokon viszont csak személygépkocsival tudja megoldani a munkába járást, mert a műszak végén már nem közlekedik a két település (a munkahely és a munkavállaló lakóhelye) között autóbusz?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 25. § (2) bekezdése alapján a nem önállótevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azta bevételt, amelyet a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkábajárás esetén – az utazási bérlettel, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Reprezentáció

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Szeretnénk egy szakmai rendezvény keretében ételt, italt (reprezentációt) juttatni az intézmény összes dolgozójának. Kérdésünk, hogy ez a költség a 2010. évi törvényváltozások miatt adóköteles vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 69. § (10) bekezdésének d) pontja értelmében reprezentáció a juttatótevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéletirendezvény, esemény keretében, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Reprezentáció szabályai 2010-től

Kérdés: 2010-ben módosul a reprezentáció adózása. A reprezentációt költségként nem lehet elszámolni, hanem a társaságiadó-alapot növeli. Az államháztartási szerveknél hogyan kell adózni a reprezentáció után?
Részlet a válaszából: […] ...államháztartási szerveknél a reprezentációs költségekadózása változatlan marad. AzSzja-tv. 69. § (7) bekezdése szerint a bevétel (költségvetési szervek esetébenideértve a kapott államháztartási támogatást is) 1 százalékának, de legfeljebb25 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Munkába járás és hivatali, üzleti utazás költségtérítése

Kérdés: Szociális intézményünk kistérségi dolgozót foglalkoztat, aki saját gépkocsival látja el munkáját. A dolgozót változó munkahelyre vettük fel. Városi lakhelye és a falvak, továbbá a falvak közötti és belüli km-futásokat kiküldetési rendelvényen számoljuk el a mindenkori APEH-üzemanyagnorma és a 9 Ft/km alapján. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...várakozással tudna igénybe venni;– a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képestömegközlekedési eszközzel közlekedni.Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik,hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Volán-chipkártya feltöltési díja

Kérdés: A helyi Volán-társaság a hagyományos bérletek helyett használható chipkártyát vezetett be. Intézményünk néhány munkatársa nem a városban lakik, így ők jogosultak arra, hogy az intézmény a munkába járáshoz használt bérlet árát megtérítse nekik. Kérdésünk, hogy a chipkártyát használó munkatársainknak megtéríthető-e adómentesen a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költsége, ami esetükben a chipkártya feltöltéséért fizetett összeget jelenti?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 25. § (2) bekezdés ba) alpontja szerint a nemönálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembevenni azt a bevételt, amelyet a munkáltató a munkába járással kapcsolatosutazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltatóiadómegállapítás során a jövedelem meghatározásakor tételesköltségelszámolásnak, ide nem értve az Szja-tv. szerint igazolás nélkülelszámolható költség (elismert költség) figyelembevételét, nincs helye.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulástnem kell fizetni. Ugyanakkor a kifizetett díj után – amennyiben a díjazásbanrészesülő 2004. december 31-éig az Szja-tv. rendelkezései szerint belföldiilletőségű volt – a kifizetőnek 11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.