26 cikk rendezése:
11. cikk / 26 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségeinek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)-(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségeinek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)-(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?
12. cikk / 26 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Dolgozónk a napi munkába járásához kétféle költségtérítést vesz igénybe. Bizonyos útvonalig sajátgépkocsi-használatot számol el 9 Ft-tal és a további utazásához MÁV-havibérlet térítést igényel. Jogszerűen fizetünk-e ki adómentesen egyazon napra gépkocsihasználatot és bérlettérítést is?
13. cikk / 26 Szakmai vizsgaelnök és kamarai képviselő megbízása
Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?
14. cikk / 26 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Állandó lakóhelyem Dunaújváros, a napi munkavégzés helye Kisapostag. A távolságiautóbusz-pályaudvar megközelítéséhez a dunaújvárosi helyi tömegközlekedést kell igénybe vennem. Ez átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazásnak minősül-e? Munkába járás költségeként a munkáltatóm köteles-e a dunaújvárosi helyi bérlet/jegy 86%-át megtéríteni?
15. cikk / 26 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Milyen módon téríthető meg az utazási költsége annak a munkavállalónak, aki a változó munkarendje miatt az adott hónapon belül egyes napokon a helyközi járatokkal, más napokon viszont csak személygépkocsival tudja megoldani a munkába járást, mert a műszak végén már nem közlekedik a két település (a munkahely és a munkavállaló lakóhelye) között autóbusz?
16. cikk / 26 Munkába járás új szabályai
Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?
17. cikk / 26 Cégautóadó-fizetési kötelezettség
Kérdés: Önkormányzatunk ellenőrei saját gépkocsijuk igénybevételével látják el feladatukat. Eddig útnyilvántartás alapján fizettük ki (APEH fogyasztási norma, üzemanyagár, az Szja-tv. szerint adható "karbantartási költség") a költségtérítésüket. Az új cégautó-szabályozás ezt a gyakorlatot hogyan befolyásolja? Egyes vélemények szerint, ha a jövőben kiküldetési rendelvényt vezetnek útnyilvántartás helyett, és ez alapján kapják a költségtérítésüket, akkor mentesülnek a cégautóadó megfizetése alól. Lehet-e a belterületi műszaki ellenőrzést kiküldetésnek értelmezni?
18. cikk / 26 Munkába járás költségtérítése és az új cégautóadóval kapcsolatos szabályok
Kérdés: Amennyiben dolgozónk munkába járás költségtérítése címén kapja a 9 Ft/km térítést, keletkezik-e az új szabályok alapján 2009-től nála vagy intézményünknél cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amennyiben ilyen formában megtérítjük a munkába járás költségeit, kell-e ehhez kiküldetési rendelvény?
19. cikk / 26 Volán-chipkártya feltöltési díja
Kérdés: A helyi Volán-társaság a hagyományos bérletek helyett használható chipkártyát vezetett be. Intézményünk néhány munkatársa nem a városban lakik, így ők jogosultak arra, hogy az intézmény a munkába járáshoz használt bérlet árát megtérítse nekik. Kérdésünk, hogy a chipkártyát használó munkatársainknak megtéríthető-e adómentesen a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költsége, ami esetükben a chipkártya feltöltéséért fizetett összeget jelenti?
20. cikk / 26 Utazási költségtérítés
Kérdés: Önkormányzati köztisztviselő vagyok. A munkahelyem az állandó lakóhelyemtől 80 km-re van, így kértem a munkába járás költségeinek megtérítését bérlet leadása nélkül, mivel az utazást nem minden esetben tömegközlekedéssel oldom meg. A 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet értelmében a bérlet összegének 80 százalékig adómentes. Ugyanakkor a számfejtő program a bérlet leadása nélküli útiköltség-térítést adóköteles jövedelemként kezeli. El lehet-e számolni egyéb költségtérítésként az ilyen címen kapott általányt, amelynek összege nem éri el a bérlet árának 50 százalékát sem?