5 talált cikk a jogviszony , költség , ügyelet , jövedelem , szja kifejezésre

Kérdés: Az intézmény szállásdíjat kíván fizetni a táborozóknak és utazási költséget a részt vevő előadóknak, azonban az előadók nem kérnek előadói díjat. Milyen jogcímen fizethető ki a szállásdíj a táborozóknak és az utazási költség az előadóknak? Kell-e esetleg valamilyen szerződést írni az előadókkal?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: Iskolánkból 14 fő tanuló és 8 fő tanár a Tempus Közalapítványtól pályázat útján 3 hetes szakmai gyakorlatot nyert Németországba és Finnországba. A közalapítvány finanszírozza a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget és a szakmai gyakorlaton részt vevők napidíját is. Az iskolával tanulói jogviszonyban állók adóköteles napidíja után milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja nevesíti mint adómentes természetbeni juttatást a közoktatásban részt vevő tanulók részére a kirándulások szállás-, étkezési költségeit. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére a felsőoktatási intézmény által biztosított gólyatábor, gólyabál, tanulmányi kirándulások étkezési és szállásköltségeinek, a versenyek díjazása, könyvjutalmak, uszodabérletek stb. nevesítését, illetve annak adójogi megítélését nem találtam meg a jogszabályban. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezen juttatások után milyen kötelezettsége van a felsőoktatási intézménynek. Tekintettel arra, hogy az állami támogatások között is szerepel sport-, illetve kulturális célokra juttatott rész, ezek kirándulásra, táborozásra történő felhasználásának adójogi megítélése számomra nem egyértelmű.

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?