11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Költségvetési szervnél magáncélú telefonhasználat kezelése
Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?
2. cikk / 11 Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása
Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen előirányzaton kell szerepeltetni a számlát?
3. cikk / 11 Reprezentáció
Kérdés: A 166. számban megjelent 3217. számú kérdés válaszából nem értjük az utolsó bekezdést. Az Szja-tv. 70. §-ának (2a) bekezdése szerinti felsorolásban nem szerepel az önkormányzat, csak a következő: "Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is)". Kérjük, szíveskedjenek alátámasztani a kérdésre adott válasz utolsó bekezdését, mert a
NAV-val történt telefonos egyeztetésünkkor azt a választ kaptuk, hogy mivel a felsorolásban nem szerepel kiemelten az "önkormányzat", ezért rá is a 70. § (2) bekezdése az irányadó, miszerint a reprezentáció már az első forinttól adóköteles. Fontos ennek a kérdésnek a tisztázása, mert községeink falunapi rendezvényeit eddig adókötelesen kezeltük.
NAV-val történt telefonos egyeztetésünkkor azt a választ kaptuk, hogy mivel a felsorolásban nem szerepel kiemelten az "önkormányzat", ezért rá is a 70. § (2) bekezdése az irányadó, miszerint a reprezentáció már az első forinttól adóköteles. Fontos ennek a kérdésnek a tisztázása, mert községeink falunapi rendezvényeit eddig adókötelesen kezeltük.
4. cikk / 11 Önkormányzat költségvetési szervének rendezvényei
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél az ellátottak részére szerveznek klubdélutánt és anyák napi ünnepséget, zenei fesztivált, a rászoruló gyerekeknek táborozást. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzbeli juttatások és azokkal kapcsolatos költségek és az anyák napi virág vásárlása? Reprezentációnak minősül-e a szakmai napon a dolgozók helyszínre történő utazása, étkezése?
5. cikk / 11 Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma
Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?
6. cikk / 11 Munkába járás
Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?
7. cikk / 11 Tanulóknak adómentesen nyújtott különféle szolgáltatások és a munkahelyi élelmezés elszámolása
Kérdés: Amennyiben általános iskolai tanulónak nyújtanak adómentesen (szja) ételt, italt, szállást, utazást, hol kell a könyvvitelben elszámolni?
8. cikk / 11 Ajándék elszámolása
Kérdés: A dolgozóknak szjamentesen adható háromszor 5000 forint ajándék értékét melyik főkönyvi számlára – személyi vagy dologi előirányzat terhére – kell könyvelni a költségvetési szerveknek?
9. cikk / 11 Kis értékű ajándék elszámolása
Kérdés: A dolgozóknak szja-mentesen adható háromszor 5000 forint ajándék értékét melyik főkönyvi számlára – személyi vagy dologi előirányzat terhére – kell könyvelnie a költségvetési szervnek?
10. cikk / 11 Munkaerő költségelemei
Kérdés: Mit takarnak az alábbi fogalmak: bér, jövedelem, kereset, átlagbér, tartós bér, illetmény, állásbér a számviteli, költségvetési, adózási törvényben, illetve hol fordulnak elő még ezek a fogalmak?
