Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...akkor nem keletkezik jövedelem, illetve adókötelezettség.Személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetés szempontjából az Szja-tv. 3. §-a 9. pontjának előírásait kell figyelembe venni. E szerint szokásos piaci érték: az az ellenérték (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen – a vonatkozó kormányrendelet szerint – 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra – elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve – lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése szerint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint adott munkába járási költségtérítést nem kell a magánszemély bevételének tekinteni. Vagyis a rendeletnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kézbesítő utazási bérlete

Kérdés: Költségvetési szerv a kézbesítő beosztásban lévő dolgozójának éves budapesti bérletet vesz. A bérlet érvényessége 2016. februártól 2017. februárig tart. Milyen összeggel kell a KIRA rendszerben feladni, illetve év végén milyen főkönyvi számra kell átvezetni a 365151-ről? Elhatárolásként kell beállítani 2016 végén?
Részlet a válaszából: […] ...lévő dolgozónak a munkaköri feladatai ellátáshoz biztosított bérletet az intézmény nevére szóló számlával lehet elszámolni. Az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján ez nem bevétel, tehát nem keletkezik sem a magánszemélynek, sem az intézményüknek adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Szakfeladat

Kérdés: Önkormányzatunk csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez. Ennek keretében évente kétszer átutaljuk a vállalt támogatási részt az alapítványnak. Ezt a kiadást melyik szakfeladaton és milyen kiadásnemen kell elszámolnia az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] ...A 2010. évben kiírt, 2009/2010. tanév második és a 2010/2011.tanév első félévére vonatkozóan elnyert ösztöndíjjal összefüggésben az Szja-tv.3. § 72. s) pontja szerint ez az ösztöndíj a hallgatók számára mentes volt azadó- és tb-járulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.