Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...akkor nem keletkezik jövedelem, illetve adókötelezettség.Személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetés szempontjából az Szja-tv. 3. §-a 9. pontjának előírásait kell figyelembe venni. E szerint szokásos piaci érték: az az ellenérték (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönített magánbeszélgetések meg nem térített összege után a jövedelem 119%-a után 27% ehofizetési kötelezettség keletkezik. Az szja-alap a jövedelem százalékában 119%;b) tételes számla hiányában a számla 20%-ából a magánszemély által meg nem térített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Védőszemüveg költségtérítése

Kérdés: Intézményünk a számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg vásárlásához egységesen 25 000 Ft pénzbeli támogatást biztosít az arra jogosult dolgozói részére. A dolgozók számlát hoznak az elkészített szemüvegről, de annak végösszegéből csak a belső szabályzatban rögzített költségtérítés összegét fizetjük ki részükre, a többletköltség a dolgozót terheli. A könyvelése az 514292. főkönyvi számlára történik, de ez az összeg nem kerül rögzítésre a bérrendszerben a dolgozó egyéb éves juttatásai-jövedelmei között. Úgy gondolom, hogy a szemüveg ezáltal a dolgozó tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés: keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek a kifizetett költségtérítés után, illetve jelenleg helyesen történik-e a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...látást biztosító szemüveg juttatása (a szemüveg megvásárlásátigazoló, a munkáltató nevére kiállított számla megtérítése) az Szja-tv. 1. számúmellékletének 8.8. pontja alapján egészségvédelmi eszköznek minősül, ésadómentes természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.