Csoportos személyszállítás céges járművel

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatásról akkor, amikor a munkavállaló rendszeresen az ország különböző helyein végzi a munkáját.Adózási szempontból az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontját kell figyelembe venni. E szerint kiküldetésnek minősül – a lakóhelyről, tartózkodási helyről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Utazási költségtérítés

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkába járás

Kérdés: Kérdésem a dolgozók munkába járással kapcsolatos költségtérítésére vonatkozik. Ha a dolgozó lakóhelye pl. Pátyon van, és a munkahelye a II. kerületben Budapesten, akkor én mint munkáltató hogyan vagyok köteles téríteni a dolgozónak a bejárást? 1. Csak Budapest közigazgatási határig, vagy adott esetben a Széna térig, mert a távolsági busznak ott a végállomása, és a dolgozó ott száll le, mert ez van a legközelebb a munkahelyéhez? 2. A dolgozónak két részletben kell kérni a havi bérletet, egyik részben a közigazgatási határig, második részben pedig a közigazgatási határtól? 3. Ha kifizetem neki a teljes távolságra, adott esetben Páty-Budapest II. ker., Széna tér távolságra, akkor a közigazgatási határtól le kell adóznom 25% személyi jövedelemadóval, mintha helyi közlekedés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...86%-át, ha amunkavállalóa) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút2. kocsiosztályán,b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,c) elővárosi buszon, HÉV-en,d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy révenutazik a munkavégzés helyére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Munkába járás

Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?
Részlet a válaszából: […] ...felül is adhatóa munkáltató részéről munkába járás címén térítés, de ez már nem kötelezőtérítés, hanem adható juttatás. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjaszerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.