Portugál orvos kórházi alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Foglalkoztatni szeretnénk egy portugál állampolgárságú orvost havi 20 órában. Magyarországon csak ebben az időszakban tartózkodik. Szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő orvosok) működési nyilvántartásában (van pecsétszáma). Rendelkezik adóazonosító számmal, munkaköri alkalmasságival, szakképesítés elismerésekkel, illetve a MÁK-nál technikai tajszámmal. Jól gondoljuk, hogy az alkalmazásához be kell szereznie még az A1 jelű nyomtatványt, amivel igazolni tudja, hogy lakóhelyén, Portugáliában biztosított, illetve hoznia kellene a lakóhelye adóhatóságától egy igazolást, hogy külföldi adóügyi illetőségét igazolja? (Ami igazolja, hogy ott adózik, nem belföldi adóügyi illetőségű.)
Részlet a válaszából: […] ...állampolgárokat, azaz a foglalkoztató 18,5% járulékot von le a biztosított személy szja-előleget képező jövedelméből, valamint 13% szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie. A magánszemély pedig egészségügyi szolgáltatásra és megfelelő szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók díjazása

Kérdés: A helyi önkormányzat a tanév végén egyszeri pénzjutalommal kívánja díjazni a településen lévő általános iskolák, illetve szakközépiskola azon tanulóit, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el. Az arra érdemes tanulókra az oktatási intézmények vezetői tennének javaslatot. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulókon kívül az önkormányzat egyszeri pénzbeli juttatással támogatni szeretné a művészet vagy a sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó általános iskolai és szakközépiskolai tanulókat is. A pénzösszeget a tanulók pályázat útján nyerhetnék el. Az önkormányzat a fentiekre tekintettel ösztöndíjat kíván alapítani helyi rendelettel, és a költségvetésben a fenti célra egy meghatározott összeg kerül betervezésre. Hogyan alakul a fenti juttatások adózása? Esetlegesen adómentes juttatásként nyújthatók-e a tanulók számára?
Részlet a válaszából: […] ...és a tanulók között nem áll fenn jogviszony – egyéb jövedelemként adóköteles, ami azt jelenti, hogy 15% szja és a kifizetőt 13% szociális hozzájárulási adó terheli.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Kifizetés adószámos magánszemély részére

Kérdés:

Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől (aki maga a könyv szerzője) 2 db könyv értékesítéséről kapott átutalásos számlát. Az adószámos magánszemély részére szóló kifizetések esetében főszabály szerint az adóelőleget meg kell állapítania és le kell vonnia a kifizetőnek. A költségvetési szerv hogyan jár el helyesen? Jogszabályi kötelezettségünk teljesítéséhez milyen személyes adatokra van szükségünk? Kérjük, hogy a jogszabályi helyet is szíveskedjenek megjelölni! Adószámos magánszemélyként termékértékesítést (könyvértékesítés) is végezhet?

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozótól a kifizető nem vonhat el adót, adóelőleget [Szja-tv. 46. § (4) bekezdés b) pont], tb-járulékot, és nem fizet utána szociális hozzájárulási adót.Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Elhunyt személy, illetve civil szervezet részére adományozott jutalom

Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján kitüntetéssel járó pénzjutalmat adományoz. Milyen módon kell helyesen eljárni a következő esetekben (adózás, alátámasztó dokumentumok)?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?
Részlet a válaszából: […] ...adható pénzjutalom, de egyéb jövedelemként igen. A magánszemélytől 15% személyi jövedelemadót kell levonni, és az önkormányzatnak 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A civil szervezetnek adott díj, pénzjutalom esetében az önkormányzatnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
– Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
– Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
– A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
– Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóan, vagyis a dolgozóktól le kell vonni a személyi jövedelemadót és a járulékokat, valamint a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, ezért az Szja-tv. nem követeli meg, hogy akár a magánszemély, akár a munkavállaló nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Szerzői alkotásért fizetendő díjazás adózási és társadalombiztosítási kérdései

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni.A szerzőknek fizetett díjazást tehát számfejteni kell, és a K123 Egyéb külső személyi juttatások rovaton kell elszámolni, a szociális hozzájárulási adót, egészségügyi hozzájárulást pedig a K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Nevelőszülőnek fizetett nevelési díj és külön ellátmány adózása

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?
Részlet a válaszából: […]  A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 4. §-ának (7) bekezdése szerint a gyermekvédelmirendszerben foglalkoztatottnak tekintendő a helyettes szülő, nevelőszülő is.A törvény az értelmező rendelkezések között [4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.