10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek
Kérdés: Az ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek tárgyában, a Költségvetési Levelek 320. lapszám, 5677. számú kérdésben megadott válasz kapcsán az alábbi pontosításban szeretném a segítségét kérni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. b) pontja alapján évente a minimálbér összegéig ingyenesen vagy kedvezményesen adható belépőjegyek kapcsán vezetendő nyilvántartásban az erre jogosult személyeknek juttatott jegyek milyen értékét kell feltüntetni? A 100%-os értékesítési árat (jegy eredeti ára), a kedvezményes árat (jogosult által megfizetett) vagy a kedvezmény összegét?
2. cikk / 10 Eltartási szerződés adózása
Kérdés:
Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?
3. cikk / 10 Munkahelyi és iskolai étkeztetés
Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
4. cikk / 10 Cafeteria elszámolása munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: Költségvetési szerv munkáltató a cafeteria-rendszer keretén belül magáncélú személygépkocsi-használatot biztosít a munkavállaló részére egy autómegosztó cégen keresztül. A munkáltató 2022 márciusában átutal a munkavállaló autómegosztónál használatos profiljára 120 000 forintot, de a jogviszony megszűnik 2022. június 30-án. A munkavállaló kilépése esetén hogyan kell az adókötelezettséget megállapítania a munkáltatónak a juttatással összefüggésben?
5. cikk / 10 Bruttó kettőszázezer forintos cafeteriajuttatás nettó értéke
Kérdés: A cafeteriaszámítással kapcsolatban lenne kérdésem körjegyzőség vezetőjeként. A költségvetési törvény alapján 2011. évtől maximum 200 000 Ft cafeteriajutattásban részesíthetem a dolgozókat, melynek adóját munkáltatóként fizetem be. Az adó csökkenti a cafeteria összegét. Saját számításom alapján az adó összege: 200 000 x 1,19 x 0,16 = 38 200 Ft. A kifizethető nettó összeg 161 800 Ft. Kérem mielőbbi tájékoztatásukat, hogy helyesen számítottam-e ki a nettó jutattást!
6. cikk / 10 Természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.
7. cikk / 10 Saját személygépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
8. cikk / 10 Adómentes üdülési szolgáltatás
Kérdés: Az üdülő a költségvetési szerv felügyeleti szerve vagyonkezelésében van. Az üdülő üzemeltetését a területileg illetékes költségvetési szerv végzi. Az üdültetést a felügyeleti szerv hatálya alá tartozó, az ország különböző részéből származó dolgozók veszik igénybe. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.33. pontja alapján adómentes üdülési szolgáltatásnál hogyan kell értelmezni a munkáltató fogalmát? Munkáltató csak az üzemeltetést végző költségvetési szerv saját dolgozója esetén, vagy az összes, üdülésben részt vevő, az üzemeltetővel jogviszonyban nem álló üdülő vendég esetén is? Miként kell eljárni a munkavállalóval együtt üdülő közeli hozzátartozó esetén?
9. cikk / 10 Adómentes munkáltatói juttatások
Kérdés: Az adómentes juttatásokkal kapcsolatban kérdezem, hogy a 400 ezer forintig biztosított adómentes juttatás körébe tartozik-e a koncertjegy, sportrendezvény belépője, számítógép-vásárlás a dolgozónak? Hogyan történik az elszámolása e juttatásnak?
10. cikk / 10 Üdülési csekkek adózása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?