6 talált cikk az áfa , adóhatóság , adatszolgáltatás , szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?

Kérdés: Az óvodánk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést. A közétkeztetés igénybevételéről számlát, illetve nyugtát állítunk ki. A törvény alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. 163-164. §-ában rögzített határ-időig (a teljesítésig) készpénzzel, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul kiegyenlíti, és nem kéri számla kibocsátását [Áfa-tv. 165. § (3) bek.], részükre nyugtát állítunk ki az étkezésről. Az Áfa-tv. 163. §-ának előírása értelmében az adóalanynak a számla kiállításáról a teljesítésig, de észszerű határidőn belül kell gondoskodnia.
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?

Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?

Kérdés: Alanyi adómentes intézmény vagyunk. Megrendeltünk Norvégiából egy adatbázis-elő-fizetési szolgáltatást. Kérte a partner a közösségi adószámunkat, de nekünk nincs olyan. Mi a teendőnk ilyen esetben?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, szükséges-e közösségi adószámot igényelnünk? Ha igen, milyen további kötelezettséggel jár? Gondolok arra, hogy az áfabevalláson kívül havi adatszolgáltatásra is kötelezettek leszünk, annak ellenére, hogy nem történik intézményünk részéről Unión belüli kereskedés?