6 talált cikk a költségvetési szerv , önkormányzat , vezető , ellenőrzés , szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, egy múzeum. Alaptevékenységei közé tartozik a múzeumi kiállítási tevékenység, mely feladat a kulturális javakra alapozott hazai vagy külföldi állandó, időszakos vagy vándorkiállítások, tárlatok szervezésével, rendezésével (beleértve a tudományos előkészítést, tématerv-, illetve forgatókönyvírást és -bírálatot), továbbá a kiállítások rendezését és bemutatását közvetlenül szolgáló grafikai-tervezési, installálási, ügyeletesi tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátása. A múzeum az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. A?szervezett kiállításokat a nyilvántartásaink szerint a látogatók közel 45%-a ingyenesen látogatja, vannak jogszabály alapján meghatározott ingyenességek (70 év felettiek, 6 éven aluliak pl.), és vannak saját, belső utasítás alapján adott ingyenes esetek is (pl. különböző tagsági kártyával rendelkezők, vagy a múzeumnál dolgozók családtagjai, egyéb tiszteletjegyek). Továbbá a megnyitókon is ingyenesen tekinthetik meg a látogatók a kiállításokat.
Kérdéseink:
- Az Áfa-tv. 14. és 69. §-ai alapján kell-e az ingyenes szolgáltatás után áfát fizetnünk, mi az áfa alapja?
- Kell-e az ingyenes szolgáltatásokról számlát kiállítani?
- Hogyan tudnánk szabályosan a kiadások teljes áfáját levonni? A kiadás több, mint a bevétel.
- Az ingyenes látogatások esetében, ha minden esetben megfizetjük a teljes árú jegyár áfáját, akkor visszaigényelhetjük-e minden (figyelembe véve az áfatörvény szabályozásait, hogy melyek a nem levonható tételek), a kiállítások megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék áfáját?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, a gazdasági vezető felsőfokú pénzügyi végzettséggel rendelkezik, de mérlegképes regisztrációja nincs. Az irányítása alá tartozó ügyintézőnek megvan a mérlegképes könyvelői végzettsége, de még nem regisztrált. Ki lehet az aláíró a beszámolónál?

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?