6 talált cikk a közvetített szolgáltatás , bérbeadás , elszámolás , szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Továbbszámlázásnál, a számlán szereplő áfakulcs meghatározásához a "járulékosságnak" melyek a kritériumai?
Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál – egy önkormányzat szervei között – milyen áfakulccsal kell a számlát kiállítani, ha a továbbszámlázás oka az, hogy külön mérőórát nem lehet felszerelni?

Kérdés: Költségvetési intézmény a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja használatba, egy részét bérleti díj ellenében. A közüzemi költségeket mindkét esetben továbbszámlázzák. Az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése alapján nem élt az intézmény az adóhatósághoz tett előzetes bejelentési lehetőséggel ezen tevékenység adókötelessé tételével kapcsolatban, ezért a bérleti díjakat adómentesen számlázzuk ki. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni a közüzemi díjak vonatkozásában, és milyen rovatra kell őket könyvelni, ha:
- van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
- van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik;
- nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
- nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 162. számában (2012. április 10.) a 3140. kérdésszám alatt megjelent válaszra hivatkozással kérem Önöket, hogy az ingyenes bérbeadás és a kapcsolódó közüzemi díjak könyvelésének kontírozási tételeinek közlésével is legyenek szívesek segítségünkre lenni.

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő lakásokat, illetve a lakóházak aljában lévő üzlethelyiségeket felújíttatja. Mind a lakásokat, mind pedig az üzlethelyiségeket bérbe adja. Az önkormányzat mind a lakóingatlan, mind pedig az egyéb ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. Levonásba helyezhetjük-e a felújítás során áthárított adót? (A felújítás nem engedélyköteles.)

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.