8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Adómentes Közösségen belüli termékértékesítéshez járulékosan kapcsolódó ügylet
Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság – mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik – járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?
2. cikk / 8 Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés járulékos költsége (szerszámértékesítés és artworkszolgáltatás)
Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság vevői megrendelésére csomagolóanyagokat állít elő, amihez kapcsolódóan olyan speciális szerszámokat, kliséket, valamint mintákat (együttesen: eszközöket) értékesít az adott megrendelésekkel érintett vevői vagy ezek anyavállalatai részére, amelyek a csomagolóanyagok előállításához szükségesek. Az értékesítésre kerülő eszközök fizikailag nem kerülnek átadásra a vevőknek, azok minden esetben Magyarországon maradnak a társaság telephelyén. Az eszközök értékesítésének célja, hogy a vevők számára biztosított legyen, az adott csomagolóanyagok kizárólag adott vevőnek kerülhessenek gyártásra és értékesítésre. A társaság bizonyos esetekben a csomagolóanyagok vevői részére grafikai feldolgozásra irányuló szolgáltatást (artworkszolgáltatás) is nyújt a vevők külön megküldött megrendelése alapján. A társaság az eszközök értékesítésétől elkülönítve számlázza a szolgáltatásokat ezekben az esetekben (alapesetben egyébként a klisék árának a része ez a költség).
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?
3. cikk / 8 Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés járulékos költsége
Kérdés: Egy vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozó magyar társaság alaptevékenysége ellátásához az általa gyártott alkatrészeket és ezen termékek legyártásához szükséges speciális gyártószerszámot (a továbbiakban: eszköz) értékesít a Közösség más tagállamaiban nyilvántartásba vett megrendelőjének.
A társaság az Európai Unió más tagállamában letelepedett vevőnek értékesít vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket. Ezek legyártásához speciális gyártószerszámok, jellemzően öntőformák, sablonok (eszközök) szükségesek, melyeket szintén a társaság gyárt le vagy szerez be. A társaság ezeket az eszközöket (is) értékesíti a vevőnek, külön megrendelés alapján, még az alkatrészek gyártásának megkezdése előtt. Az eszköz és annak tervrajzai tehát a külföldi vevő tulajdonába kerülnek, azonban azt mindvégig Magyarországon használják, mivel a társaság kizárólag az eszközt használva tud eleget tenni a vevő megrendelésének. A társaság az eszközt kizárólag az adott vevő számára előállított alkatrészek gyártása során használhatja fel. Az eszközön a tulajdonos személyét jól láthatóan jelzik a vevő nevét tartalmazó felirattal. Az eszközzel előállított alkatrészeket a társaság adómentes Közösségen belüli termékértékesítés keretében értékesíti a vevőnek. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésem, hogy ez önálló termékértékesítésnek minősül-e, és így általános forgalmi adó szempontjából belföldi adóköteles termékértékesítésként szükséges-e kezelni, vagy az eszköz értékesítéséért fölszámított ellenérték a vele gyártott alkatrészek értékesítésének járulékos költsége, így osztja az alkatrészek értékesítésének adóügyi sorsát (Közösségen belüli termékértékesítés), tehát általános forgalmi adó felszámítása nem indokolt (annak ellenére, hogy az eszköz nem hagyja el Magyarország területét)?
A társaság az Európai Unió más tagállamában letelepedett vevőnek értékesít vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket. Ezek legyártásához speciális gyártószerszámok, jellemzően öntőformák, sablonok (eszközök) szükségesek, melyeket szintén a társaság gyárt le vagy szerez be. A társaság ezeket az eszközöket (is) értékesíti a vevőnek, külön megrendelés alapján, még az alkatrészek gyártásának megkezdése előtt. Az eszköz és annak tervrajzai tehát a külföldi vevő tulajdonába kerülnek, azonban azt mindvégig Magyarországon használják, mivel a társaság kizárólag az eszközt használva tud eleget tenni a vevő megrendelésének. A társaság az eszközt kizárólag az adott vevő számára előállított alkatrészek gyártása során használhatja fel. Az eszközön a tulajdonos személyét jól láthatóan jelzik a vevő nevét tartalmazó felirattal. Az eszközzel előállított alkatrészeket a társaság adómentes Közösségen belüli termékértékesítés keretében értékesíti a vevőnek. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésem, hogy ez önálló termékértékesítésnek minősül-e, és így általános forgalmi adó szempontjából belföldi adóköteles termékértékesítésként szükséges-e kezelni, vagy az eszköz értékesítéséért fölszámított ellenérték a vele gyártott alkatrészek értékesítésének járulékos költsége, így osztja az alkatrészek értékesítésének adóügyi sorsát (Közösségen belüli termékértékesítés), tehát általános forgalmi adó felszámítása nem indokolt (annak ellenére, hogy az eszköz nem hagyja el Magyarország területét)?
4. cikk / 8 Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása
Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
5. cikk / 8 Munkásszálló-igénybevételi és csoportos munkásszállítási szolgáltatások
Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?
6. cikk / 8 Beruházások, felújítások bekerülési értékének meghatározása
Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
– Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
– Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
– előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
– kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
– szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
– Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
– Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
– előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
– kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
– szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?
7. cikk / 8 Önkormányzati kisbusz üzemeltetése
Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
8. cikk / 8 Önkormányzattól bérelt iroda albérlete
Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
