Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított díjakat, ideértve a rendelkezésre tartási díjat is,b)a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök és a vállalt kezességek, garanciák díjait,c)az Európai Unió költségvetéséből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított díjakat, ideértve a rendelkezésre tartási díjat is,b) a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök és a vállalt kezességek, garanciák díjait,c) az Európai Unió költségvetéséből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Iskolatejprogram szállítói finanszírozása

Kérdés: Önkormányzatunk 2013-ban részt vesz az iskolatejprogramban. Az általános iskola tanulóira vonatkozóan 100%-os iskolatej-támogatásban részesülünk. A szállító vállalta a támogatás előfinanszírozását, így a támogatási szerződést is a szállító kötötte az MVH-val, illetve a támogatás lehívását is a cég végzi. A támogatási időszakokhoz igazodóan az önkormányzat nevére kiállított számlát kapunk a szállítótól, amely pénzügyi teljesítést nem igényel, azonban azt le kellene könyvelni. Ebben az esetben, amikor a támogatást nem az önkormányzat kapja közvetlenül, hanem a szállító, mi alapján könyvelhető le az önkormányzatnál a számla, annak pénzügyi rendezése, mint kiadás és bevétel? Sem a 2013. évi óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet, sem az MVH honlapján fellelhető útmutatók erről szóló szabályozást nem tartalmaznak. A szállítótól nincs információ az adott számlához kapcsolódó támogatás megérkezéséről sem. Milyen dokumentum alapján könyvelhető a számla, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak ehhez a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] ...bevételközgazdasági osztályozás szerintbevétel beérkezése T 321 – K 46421funkcionális osztályozás szerintT 479 – K 992A támogatások között viszont egyre gyakoribb az a megoldás, hogy a támogatási szerződés megkötésekor a támogató nem a kedvezményezettnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Európai uniós támogatás finanszírozó szervezeten keresztül

Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerv az európai uniós, illetve a hazai társfinanszírozási forrásokból származó, elszámolási kötelezettséggel járó, támogatásokkal összefüggő túlfizetést és jogtalan igénybevételt számolja el kötelezettségként. A túlfizetés és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Utófinanszírozás

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
Részlet a válaszából: […] ...európai uniós támogatások a finanszírozás módszere szerint lehetnek vagy utófinanszírozott, azaz post-rata, illetve előfinanszírozott, azaz pro-rata támogatások. Az utófinanszírozott támogatásokba beleértendő a feladatfinanszírozás is. Az előfinanszírozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.