Költségvetési intézmények átalakulása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, ez év november 1-jétől három költségvetési intézményünk beolvadással átalakul. Két intézmény esetében, amelyek megszűnnek, beszámolót kell készíteni, van-e egyéb könyvelési teendőnk? A harmadik intézmény, a jogutód esetében kérem, részletesen leírni szíveskedjenek a szükséges számviteli elszámolásokat.
Részlet a válaszából: […] ...egyenlegével korrigált összegét pénzforgalom nélküli tételként a költségvetési számvitelben a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton, ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a fizetési kötelezettség előírását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Megszűnő hivatal és a jogutód hivatal

Kérdés: Közös hivatalunk 2019. december 31-ével megszűnt. Helyette 2020. január 1-jével új hivatal jött létre. Mind a két hivatalt ugyanazon települések alkotják, csak az új hivatalnak más a székhelytelepülése. Milyen megszűnést és jogutódlást érintő könnyviteli feladatok vannak a megszűnő hivatal és az új jogutód hivatal tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlegével korrigált összegét pénzforgalom nélküli tételként a költségvetési számvitelben a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton, ezzel párhuzamosan a pénzügyi számvitelben a fizetési kötelezettség felvételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Pályázat

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adott támogatás mire használható fel, és milyen módon kerül finanszírozásra, és ezek időben hogyan használhatók fel.A támogatások elszámolása tekintetében több részletszabályt rögzít a számviteli törvény, és az Áhsz. is, de a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.