Adószámos magánszemély szakértői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban történik, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékalap megállapítása, a társadalombiztosítási járulék levonása, megfizetése és bevallása.Az önálló tevékenységből származó, az adó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Szerzői alkotásért fizetendő díjazás adózási és társadalombiztosítási kérdései

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] A szerzői jogi védelem alatt álló mű elkészíttetésére és hasznosítására felhasználási szerződést kell kötni. A megbízott szerző a felhasználási szerződés alapján kétféle jogcímen részesülhet díjazásban: egyrészt a személyes munkavégzésre tekintettel, másrészt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Gyermek gondozására tekintettel kapott ellátások melletti munkavégzés

Kérdés: Főállású polgármester jelenleg csecsemőgondozási díjban részesül, de a település életében továbbra is tevékeny részt vállal. Gyermeke 3 éves kora előtt részmunkaidőben foglalkoztatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek gondozására tekintettel kapott ellátások melletti keresőtevékenységről általánosságban a következőket lehet elmondani társadalombiztosítási oldalról. A csecsemőgondozási díj (CSED) főszabályként a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, 168 napig jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásként kell megfizetni a közterheket (1,19% után 16% szja és 27% eho) az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének c) pont alapján.Társadalombiztosítási szempontból a kifizetés összege alapján el kell bírálni, hogy keletkezik-e biztosítási jogviszony. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint megfizeti a 27% szociális hozzájárulási adót. Ebben az esetben Ön jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra, tehát nyugdíjra jogosító szolgálati időt is szerez. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Főállású polgármesteri tisztség tiszteletdíjassá alakítása

Kérdés: Polgármester asszony számára is lehetővé válik a nyugdíjazás 2013-ban, viszont ahhoz, hogy igénybe vegye az öregségi nyugdíjat, akár csak 1 napra is, de meg kell szüntetnie a jogviszonyát. Ha viszont nem veszi igénybe a nyugdíjazás lehetőségét, akkor a tisztségről való lemondással teheti meg, ami vissza nem vonható, tehát másnaptól 6 hónapon belül polgármesteri választásokat kellene kiírni. Egyre kevesebb lesz a jelenlegi tervek szerint a nyugdíja, nem éri meg neki tovább maradni. A kérdésünk, hogy milyen megoldással lehetne azt elérni, hogy a polgármester asszony mint főállású polgármester nyugdíjba menjen a ciklus alatt úgy, hogy ne kelljen lemondania, át lehet-e tiszteletdíjas polgármesteri tisztséggé alakítani az ő státuszát úgy, hogy ne kelljen választást kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra jogosult, ésazt meg kívánja állapíttatni, azon a napon, amelytől kezdődően az öregséginyugdíjat részére megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá 1988. december31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának aztaz idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.– A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevőcsaládtagja idejét arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély esetében csak azadóelőleg-levonás kötelezettsége alól mentesül az Szja-tv.-ben meghatározottesetben a kifizető, azonban a társadalombiztosítási jogszabályokbanmeghatározott levonásokat (járulékfizetési kötelezettség, illetve egészségügyihozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Magánszemélyek különadója

Kérdés: Polgármesterünk 40 év utáni jogviszony után nyugdíjba vonult, az októberi választáson már nem indult. Részére 40 évi jogviszony után 5 havi jubileumi jutalom került kifizetésre. Havi alapbére 425 150 Ft volt. Jubileumi jutalom összege: 5 x 425 150 = 2 125 750 Ft. Jogszabályi előírás alapján részére 3 havi végkielégítést fizettünk ki, azaz 3 x 425 150 Ft = 1 275 450 Ft-ot. A megválasztott új testület a nyugdíjas polgármesternek további 1,5 havi végkielégítést szavazott meg. 1,5 hó x 425 150 = 637 725 Ft. Jubileumi jutalom kifizetett bruttó összege: 2 125 750 Ft. Végkielégítés kifizetett bruttó összege: 1 913 175 Ft. Mi a különadó alapja: a kifizetett bruttó juttatás, vagy a szuperbruttó szja-alap? A fenti adatok ismeretében keletkezik-e különadó-fizetési kötelezettség, ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés] nem kötelezett a különadó megfizetésére az a magánszemély, "...akinek a jogviszony megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szólótörvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra." Ha viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bekezdés alapján rokkantsági nyugdíjra azjogosult, akia) esetében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. éviLXXXIV. törvény (Rjtv.) 1. §-ának a) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.
1
2