6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Többletfeladat egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?
2. cikk / 6 Kiküldetés vagy hivatali út
Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
3. cikk / 6 Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások
Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
4. cikk / 6 Népi ülnök díjazása
Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?
5. cikk / 6 Szülési szabadság időtartamára járó juttatások köztisztviselők esetében
Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?
6. cikk / 6 Külön juttatás közterhei
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?