Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] ...kell meghatározni.Ha például a munkavállaló januárban 1 napot dolgozott, és emellett 9 nap kieső napja volt betegség és igazolt távollét okán, az nem jelenti azt, hogy a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Szabadságra jogosító idők

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...részvételhez szükséges időtartam,– a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama, továbbá– a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam.Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének utolsó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Távolléti díj, távollét igazolása

Kérdés: Az Mt. 107. § a)-h) pontjai alatt felsorolt esetekben jár-e távolléti díj a munkavállaló részére, vagy csak a c) pont alkalmazása során, vagy ha keresőképtelen beteg? Mely igazolások, okmányok alapján lehet a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni a munkavállalót, pl. az a), b) és g) pontokban foglaltak esetén?
Részlet a válaszából: […] ...át először, hogy távolléti díj címén milyen fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót. Az Mt. 151/A. §-a rendezi ezt a kérdést, amikor is előírja, hogy ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, akkor részére a távollét idején...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.