Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, és a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult. Amennyiben az érintett magánszférába tartozó munkáltatónál helyezkedik el a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára jogosult pedagógus felmentése esetén újraalkalmazás lehetősége

Kérdés: 40 éve dolgozom mint óvónő. December 1-jétől nyugdíjba megyek, élni kívánok a nők 40 éves előrehozott nyugdíja lehetőségével, jelenleg tehát töltöm a felmentési időmet. 2013. november 30-ig állományban vagyok, szeptembertől megillet-e még a pedagógus-béremelés? Dönthetek-e még úgy, hogy mégsem megyek nyugdíjba, hanem visszamegyek dolgozni? Ha viszont visszamegyek, akkor dolgoznom kell-e addig, amíg el nem érem az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy mivel a 40 évem megvan, bármikor elmehetek nyugdíjba (természetesen tudom, hogy még egyszer nem jár a felmentési idő)?
Részlet a válaszából: […] ...A Munka Törvénykönyve alapján, ha a távollét tartama során az alapbér összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni. Ennek megfelelően tehát az új besorolás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli megszűnés esetén a munkavállalót megilleti a rendes felmondáskor – a munkavégzés alóli mentesítés idejére – járó távolléti díjnak megfelelő összeg, kivéve ha az érintett munkabérre egyébként sem lenne jogosult, vagy jogszabály másként rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...alóli mentesítés idejére amunkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér(illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;– az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alattis, kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.