Követelések és kötelezettségek mérlegben történő kimutatása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Negyedév végén mi számít szállítói állománynak? A negyedév végéig beérkezett, ki nem egyenlített számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig beérkezett, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák? Negyedév végén mi számít vevőállománynak? A negyedév végéig kiállított, be nem fizetett számlák, vagy a negyedéves mérlegjelentés elkészítéséig, illetve a negyedévet követő hó 15-éig kiállított, ki nem fizetett, az adott tárgyidőszakra rögzített számlák?
Részlet a válaszából: […] A követelések között kell kimutatni:– azokat a kiszámlázott fizetési igényeket, amelyeket aköltségvetési szerv már teljesített, az igénybevevő elfogadott, elismerttermékértékesítéshez, szolgáltatáshoz kapcsolódnak (vevők),– az alaptevékenység keretében jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...keretében a külön jogszabályokbanmeghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folytösszegek (ideértve a térítési díjakból, a helyi adókból és az illetékek meg nemfizetéséből származó hátralékot is)."Az adósok, illetve a vevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Nettó vagy bruttó?

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ... K91923 az ellátási díjhoz kapcsolódó áfa könyveléseT341 K91122alkalmazottak térítésének könyveléseT341 K91923 a térítési díjhoz kapcsolódó áfa könyveléseFunkcionális osztályozás szerint:T999 K 992 az ellátási díj, a térítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.