Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a befizetési határidő alatt, akkor az közadók módjára behajtható, mivel ez a hozzájárulás adók módjára behajtható tartozásnak minősül a jogszabályok alapján. Ezek továbbra is fennálló követelések, hiszen a beruházás elkészült, és a társulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Tartozásátvállalásra irányuló szerződés

Kérdés: Önkormányzatunk járda és parkoló építését tervezi. A beruházás érint országos közterületet is. A konzorciumi megállapodásban a következő pont is szerepel: A vállalkozói szerződésben az országos közutat érintő munkarészek tekintetében a Magyar Közút, az egyéb munkarészek tekintetében az önkormányzat a megrendelő. A vállalkozói díjról szóló számlán ennek megfelelően az önkormányzatot érintő munkarész tekintetében az önkormányzatot, az országos közutat érintő munkarész tekintetében a Magyar Közutat kell vevőként megjelölni. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az országos közutat érintő munkarészekre vonatkozó, Magyar Közút nevére szóló számlán feltüntetett vállalkozói díj összegét tartozásátvállalással a kivitelező részére megfizeti. Szabályos-e, hogy az önkormányzat kifizet olyan számlát, amelyen nem ő a vevő? Milyen módon tudjuk a tartozásátvállalást helyesen lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Polgári Törvénykönyv szabályai értelmében a tartozásátvállalás a kötelem kötelezetti pozíciójában eredményez alanyváltozást. A tartozásátvállalásra irányuló szerződés alanyai a régi és az új kötelezett, azaz a jogosult a szerződés megkötésében nem vesz részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Pályázat

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében egy beruházást valósított meg. Az első fizetési kérelemben szereplő támogatás 2013. december 31-ig megérkezett a számlánkra. A 2013. december 31-i mérlegben a nemzetközi támogatási programok miatti rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatásra került a 2013-ban megkapott támogatás összege, mivel a jogszabályok szerint a beruházásnak 5 éves fenntartási kötelezettsége van. A rendező mérlegben továbbra is kötelezettségként kell nyilvántartani ezt az összeget, vagy a 0. számlaosztályba kell átvezetni a 2013. 13 időszakban a támogatásiprogram-előlegek és az előfinanszírozás miatti kötelezettségekhez hasonlóan?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges a kifizető hatóságnak, ha meghatározott határidőig a kedvezményezett az irányító hatóság felé pénzügyileg nem rendezte a tartozását, és a kifizető hatóság (az Európai Bizottság) elrendelte a jogosulatlan közösségi forrás visszatérítését.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Rulírozó hitel

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben döntött arról, hogy a költségvetési kiadások és bevételek különbségeként adódó költségvetési hiányt áthidaló (rulírozó) hitel felvételével kívánja finanszírozni. A hitelkereten belül a hitelek felvétele lehívólevél alapján történik. A hitelek lejárata 364 nap. A hitelfelvételt a "pénzügyi vállalkozásoktól rövid lejáratú hitel felvétele?előirányzaton szerepeltetjük, mivel a rövid lejáratú likviditási hitelnek nincs előirányzata. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a hitelfelvételt és annak év közben történő visszafizetését melyik főkönyvi szám alkalmazásával, és milyen módon kell könyvelni! Az év végén fennálló tartozásra, melyet 2012-ben kell visszafizetnem, kell-e 2012-ben kiadási előirányzatot képeznem?
Részlet a válaszából: […]  Önkormányzatuk képviselő-testületi döntése alapján rulírozó,likviditási hitelt vett fel, amelyet a működési gondok megoldására,fizetőképességük biztosítására vesznek igénybe. A számlavezető pénzintézettel kötött szerződés alapjánmegállapításra kerül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.