Bérelt ingatlanon végzett felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?
Részlet a válaszából: […] A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. fejezet J) pontja a "bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás" elszámolásának esetét írja le. Ezen azt az esetet kell érteni, amikor az ingatlant olyan feltételekkel adják bérbe, hogy a bérbevevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Áfaanalitikus nyilvántartás

Kérdés: Az önkormányzatunk által használt programmal előállított áfaanalitikán nem látszik az előzetesen felszámított számlák esetében, hogy melyik tétel levonható, melyik nem. A programban a számlák rögzítésekor jelölni lehet, hogy levonható vagy nem levonható a tétel, de ez a tételes listán nem látszik. A program előállít még egy áfabevallást segítő összesítőt, amelyen adókulcsonként összesítve szerepel a levonható áfa. Megfelel-e így az analitikus nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a könyvelés nem szolgáltatna az adóbevalláshoz megfelelő adatokat, mivel a fizetendő és levonható áfaadatokat az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Önkormányzat – elszámolási időszakos ügylet

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...egymás között, az adófizetési kötelezettség az adottelszámolás fizetési határnapján keletkezik, azaz a fizetési határidő lesz ateljesítés időpontja. Azonban az Áfa-tv. 58. § (2) bekezdése alapján abban azesetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Nyílt végű lízing áfája

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?
Részlet a válaszából: […] ...átvételekor nem lehet levonni, hiszen -szemben a zárt végű pénzügyi lízinggel – itt nem a termék birtokbavételénekidőpontjában van a teljesítés időpontja, így az adólevonási jog sem egyetlenidőpontban, hanem elszámolási időpontonként keletkezik. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Ingatlan vásárlásához kapcsolódó levonási és visszaigénylési jog

Kérdés: Intézményünk ingatlant vásárolt, de a vételárat még nem fizette meg. Kérdésünk, hogy mikortól lehet az áfát levonni és visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...36. § (1) bekezdés a) pontjaértelmében a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésérőlkibocsátott számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap.Részletfizetés esetén is a teljesítési időpont az a nap,amelytől kezdve a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Adólevonási jog keletkezésének időpontja

Kérdés: Intézményünk üzemanyagkutat üzemeltet a saját (intézményi) gépkocsik és mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez. A Mol megküldi a tankos gázolaj számláját, mi kifizetjük, és az áfát nem igényeljük vissza. A tényleges felhasználás után gépkocsinként és mezőgazdasági gépenként feladás készül. Hogyan történjék a könyvelés, mivel az APEH szerint a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez felhasznált gázolaj áfája visszaigényelhető, de a számlában kifizetett üzemanyag mennyisége csak több részletben kerül felhasználásra. (Áthúzódik más áfabevallási időszakra is.)
Részlet a válaszából: […] ...tényleges felhasználás időpontjától függ, hanem abeszerzés teljesítési időpontjától. Például ha a Mol által beküldött számlábana teljesítés időpontja szeptember 25., de a tényleges felhasználás októberbenis történik, az adólevonási jog már szeptember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] A saját vállalkozásban megvalósított beruházás fogalmát az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdésének 4. pontja tartalmazza. A hivatkozott törvényhely szerint saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak minősül az Áfa-tv. értelmében vett tárgyi eszköz létesítése saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.