11 talált cikk az önkormányzat , számla , letét , bizonylat , termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Egy légvezeték kiváltásához kapcsolódó beruházás költségét az önkormányzat kifizette, a számla áfatartalmát költségként elszámolta. A tevékenységgel (beruházással) kapcsolatban az önkormányzat áfa-visszaigénylésre nem jogosult, ezért nem igényelte vissza a beruházási költség áfatartalmát. Térítés nélküli átadás-átvételi jegyzőkönyvben leírtak alapján a beruházás az áramhálózati szolgáltató (térítésmentesen) tulajdonába kerül, melyről számla kiállítását kéri. Köteles-e az önkormányzat számlát kiállítani a beruházás összegéről? (Az áramszolgáltató csak a számla áfatartalmát szeretné átutalni az önkormányzat részére.)

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: Egy magánszemély saját tulajdonában lévő ingatlanának beépíthetősége érdekében kérelmezte az önkormányzat képviselő-testületétől, hogy módosítsa a település rendezési tervét úgy, hogy a magánszemély a telken tervezett építési munkálatokat elvégezhesse. A képviselő-testület a kérelmet elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a módosítással kapcsolatban felmerült 200 000 Ft + áfa tervezési költséget a magánszemélynek meg kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat rendelte meg a rendezési terv módosítását, ezért a tervezési díjat az önkormányzatnak kell kifizetnie a tervező cég részére. A számlában szereplő áfát nem vonjuk le, mivel az "önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége" kormányzati funkción kerül elszámolásra ez a kiadás, amely adómentes tevékenységnek minősül. Mivel az önkormányzat adóalany, ezért a magánszemélynek áfásan számlázhatjuk tovább, amelyből az áfaösszeget az adóhatóság részére be kell fizetni. Így az önkormányzatnak azonban nem térül meg a teljes 254?000 Ft-os költsége, a fizetendő áfát saját költségvetéséből kell finanszíroznia. Tekinthetjük-e a fenti gazdasági eseményt közvetített szolgáltatásnak? Amennyiben igen, akkor a tervezési díj áfája az önkormányzatnál levonható lesz?

Kérdés: Építési telek értékesítése során önkormányzatunk részletfizetést engedélyező szerződést köt vevő partnerével. Az ingatlan már az értékesítés előtt is a vevő birtokában volt, viszont tulajdonjogot csak az utolsó részlet – tehát a teljes vételár – megfizetésével szerez.
1. részlet (a vételár fele) befizetése: szerződéskötéskor
2. részlet (a vételár negyede) befizetése: egy éven belül
3. részlet (a vételár negyede) befizetése: két éven belül
A tényállással kapcsolatban az a kérdés, hogy a számlakiállítás hogyan alakul az egyes részletek megfizetésének időpontjában, kell-e az Áfa-tv. 59. §-a alapján áfát is tartalmazó előlegszámlát kiállítani, vagy csak az utolsó részlet befizetését követően a Ptk. szerinti teljesítés időpontjában, utólag az egész vételárról egy összegben kell kiállítani a számlát, és megfizetni az általános forgalmi adót?

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?

Kérdés: Szervezetünk a nonprofit szférában működik. A következő közhasznú tevékenységeket végezzük: családsegítés, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjú­ságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Alapszabályunk szerint, amennyiben a gyermek vér szerinti családjában nem kívántként jön a világra, a szülők kérésére a gyermeknek mielőbb nyíltan örökbe fogadó vagy nevelő családot keresünk. Az örökbe fogadni szándékozó családokkal a 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet alapján megállapodást kötünk, és azok a költségtérítést fizetnek a szervezetnek. Szükséges-e a költségtérítésről számlát kibocsátani, vagy elegendő a számviteli bizonylat?

Kérdés: A Start közmunkaprogramban zöldséget, gyümölcsöt termelnek közmunkás dolgozóink. A megtermelt zöldséget az üzemi konyhára beszállítjuk, és közétkeztetésre használjuk fel. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni? Milyen módon kell szabályozni az önköltségszámítást ebben az esetben, ugyanis a munkabért és a dologi kiadásokat is 100%-os mértékben megtéríti részünkre az állam.

Kérdés: Önkormányzat földterületet ad bérbe földterület-használati díj ellenében. A bérbe adott földterület használati díjának vonatkozásában az önkormányzatot terheli-e számlakibocsátási kötelezettség, illetve általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség keletkezik-e a szolgáltatásnyújtás okán?

Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatok perköltségviselésével összefüggő általánosforgalmiadó-teher és számlakibocsátási kötelezettség megítélése?

Kérdés: Egy gazdasági társaság által végzett építkezések során a tulajdonunkban lévő vízműrendszerhez tartozó víznyerő kutak ivóvízbázisa szennyezetté vált. Annak érdekében, hogy azt a jövőben is hasznosítani tudjuk, víztisztító berendezéseket kellett beszereznünk. Az építkezést végzővel abban állapodott meg az önkormányzat, hogy támogatásként folyósítja a beszerzés ellenértékét. A megállapodás azt a kikötést tartalmazza, hogy az önkormányzat köteles a beszerzést végrehajtani, amelyet követően – változatlan áron – számlázni köteles a gazdasági társaságnak. Az önkormányzat nem minősül adóalanynak, az Áfa-tv. 188. § (1) bekezdésében foglaltak szerint alanyi adómentes. A beruházás 20 millió forint értékben történik. Kérdésünk: vajon adóköteles szolgáltatást végez-e az önkormányzat akkor, ha egy ilyen szolgáltatást leszámláz?