10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás
Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
2. cikk / 10 Önkormányzattól bérelt iroda albérlete
Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
3. cikk / 10 Szennyvízközmű létrehozása
Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?
4. cikk / 10 Alanyi adómentesség, kutak helyreállítása
Kérdés: Egy gazdasági társaság által végzett építkezések során a tulajdonunkban lévő vízműrendszerhez tartozó víznyerő kutak ivóvízbázisa szennyezetté vált. Annak érdekében, hogy azt a jövőben is hasznosítani tudjuk, víztisztító berendezéseket kellett beszereznünk. Az építkezést végzővel abban állapodott meg az önkormányzat, hogy támogatásként folyósítja a beszerzés ellenértékét. A megállapodás azt a kikötést tartalmazza, hogy az önkormányzat köteles a beszerzést végrehajtani, amelyet követően – változatlan áron – számlázni köteles a gazdasági társaságnak. Az önkormányzat nem minősül adóalanynak, az Áfa-tv. 188. § (1) bekezdésében foglaltak szerint alanyi adómentes. A beruházás 20 millió forint értékben történik. Kérdésünk: vajon adóköteles szolgáltatást végez-e az önkormányzat akkor, ha egy ilyen szolgáltatást leszámláz?
5. cikk / 10 Kórházi intézmény áfaelszámolása
Kérdés: Kórház áfaelszámolásával kapcsolatban a következő kérdések megválaszolását kérjük. 1. Melyek az alanyi adómentesség szabályai? 2. Hogyan határozzuk meg a támogatásokra jutó nem levonható adót? 3. Hogyan határozzuk meg a bejövő számláknál, hogy az áfa vissza nem igényelhető vagy arányosítható? A kimenő számláknál, hogy köteles vagy mentes az áfa? 4. Zárt forgalmú patika áfája vásárlásnál, értékesítésnél milyen köteles? És hogy kell a bevallásban elszámolni?
6. cikk / 10 Fotovillamossági panelek beszerzése más tagállamból
Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek – alkatrészként – 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?
7. cikk / 10 Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog
Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
8. cikk / 10 Selejtezett termékek értékesítése. SZJ-szám vagy vámtarifaszám?
Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?
9. cikk / 10 Tankönyv-értékesítés
Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?
10. cikk / 10 Intézménymegszüntetés áfaterhe
Kérdés: Egy önkormányzat intézményét kht.-vá alakítja át. Von-e magával ez az átalakulás áfakötelezettséget?