6 talált cikk az ellenérték , járulék , számla , értékesítés , számlázás szabályai , termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?

Kérdés: Önkormányzatunk telekértékesítés során biztosítja (megépíti) a telekhatárig a közműveket (áram, gáz, víz csatorna), ezért az értékesítés során közmű-hozzájárulási díjat vet ki a vásárlóra. Útépítésnél az érintett ingatlantulajdonosra útközmű-hozzájárulást vet ki. A képviselő-testület határozza meg a közmű-hozzájárulási díjak összegét. Önkormányzatunk az áfa alanya. A víz-, gáz-, áramközmű bevételét 25%-os áfa terheli? Ha részletfizetéssel törlesztik, mikori áfakulccsal kell számolniuk 2009. júliustól: a 20 vagy a 25%-ossal? Az útközmű 25%-os áfatartalmú? Valamint ha valaki számlát kér a közművektől, milyen SZJ vagy TEÁOR a megfelelő?

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.

Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordul, hogy a szállítócégek a számlájukban a postaköltséget nem tüntetik fel (pl. könyv, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén). Elfogadható-e bizonylatnak a postai utánvétes kísérőlevél, amin fel van tüntetve a postai díj, vagy minden esetben kérni kell a postaköltség számlázását? A posta nem ad számlát, hiszen nem ő az értékesítő.

Kérdés: A projekt költségvetése a szerződés szerint 10 százalék saját erő, 67,5 százalék (a támogatás 75 százaléka) PHARE-finanszírozás, 22,5 százalék (a támogatás egynegyede) hazai (magyar kormány) társfinanszírozás. A támogatást nem közvetlenül a támogató féltől, hanem a magyar kormány társfinanszírozását is tartalmazva az Oktatási Minisztériumtól forintban kaptuk (jelen esetben előleget, majd a megvalósítást és elszámolást követi a végső kifizetés). A támogatás felhasználásának költségvetése alapvetően működési kiadásokat tartalmaz (személyi juttatás és járulékai, továbbképzés, táborozás), azonban felhalmozási (eszközbeszerzési) elemei is vannak.Hogyan kell eljárni az áfára vonatkozóan eszközbeszerzés esetében, amennyiben azt átutalással teljesítjük? A beszállítónak a PHARE arányának megfelelő adóalap erejéig 0 százalékos adómértéket kell feltüntetnie?