13 talált cikk az ellenérték , szerződés , számla , költség , GYED , termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni?
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?

Kérdés:

Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság vevői megrendelésére csomagolóanyagokat állít elő, amihez kapcsolódóan olyan speciális szerszámokat, kliséket, valamint mintákat (együttesen: eszközöket) értékesít az adott megrendelésekkel érintett vevői vagy ezek anyavállalatai részére, amelyek a csomagolóanyagok előállításához szükségesek. Az értékesítésre kerülő eszközök fizikailag nem kerülnek átadásra a vevőknek, azok minden esetben Magyarországon maradnak a társaság telephelyén. Az eszközök értékesítésének célja, hogy a vevők számára biztosított legyen, az adott csomagolóanyagok kizárólag adott vevőnek kerülhessenek gyártásra és értékesítésre. A társaság bizonyos esetekben a csomagolóanyagok vevői részére grafikai feldolgozásra irányuló szolgáltatást (artworkszolgáltatás) is nyújt a vevők külön megküldött megrendelése alapján. A társaság az eszközök értékesítésétől elkülönítve számlázza a szolgáltatásokat ezekben az esetekben (alapesetben egyébként a klisék árának a része ez a költség).
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság gazdasági tevékenysége keretében lapterjesztési szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Az ügyletek az Áfa-tv. teljesítési helyre vonatkozó szabályai értelmében minden esetben Magyarországon teljesülnek. A havi, negyedéves előfizetéses konstrukciót megrendelő ügyfelei részére a társaság rendszeres időközönként bocsát ki számlát, minden elszámolási időszakot követően az adott időszakban nyújtott szolgáltatásokról. Amennyiben egy ügyfél a számlán megjelölt határidőig nem fizeti ki a szolgáltatás esedékes díját, a társaság fizetési felszólítást küld számára. Ezt követően, amennyiben az értesítésben megjelölt határidőig sem teljesíti az ügyfél a fennálló fizetési kötelezettségét, a társaság ismételten fizetésre szólítja fel (sms, postai levél, e-mail vagy hanghívás útján). E fizetési felszólítás kibocsátása után a társaság díjat számít fel, amelyet a következő időszak elszámolásakor az ügyfél részére számláz. A díj kiszabása az alapul szolgáló előfizetői szerződés szerinti teljesítés elősegítésére nyújt lehetőséget a társaság számára ügyféli nemfizetés esetére. A szerződéses rendelkezések értelmében a felszólítási díjjal kapcsolatos fizetési kötelezettség az ügyfél szerződésszegő magatartását követően merülhet csak fel, tehát a felszólítási díj nem képezi a szerződés keretében nyújtott szerződésszerű szolgáltatás fejében kapott ellenérték részét. Továbbá az ügyfeleknek nincs ráhatásuk a felszólítási díj kiszabására, a felszólítást mint szolgáltatást előzetesen nem rendelik meg. A társaságnak nincs szerződéses kötelezettsége a díj kiszabására, és az ügyfeleknek sincs jogalapjuk arra, hogy kikényszerítsék a felszólítás kiküldését és a díj kiterhelését. A felszólítás és a kiterhelt díj fogadásával az ügyfelek azonosítható fogyasztást sem valósítanak meg. A felszólítás kibocsátásának célja az ügyfelek fizetési hajlandóságának növelése, a nemfizetésből fakadó károk enyhítése a későbbi, költségesebb végrehajtásra irányuló eljárások elkerülése révén. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondolom, hogy a fizetési felszólítási díj nem tekinthető szolgáltatásnyújtás ellenértékének, ezért az áfa hatályán kívül esik?

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?

Kérdés: Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú társaság a nagyközönség számára ingyenesen látogatható kulturális vagy sportrendezvényeket szervez. Az ingyenes rendezvényekkel kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek áfatartalma levonásba helyezhető-e akkor, ha a társaságnak a rendezvénnyel összefüggésben kizárólag a szponzori díjakból van áfaköteles bevétele?
A társaság önállóan vagy a tulajdonos önkormányzat által szervezett kulturális, illetve sportrendezvény társszervezőjeként rendezett eseményeken értékes tombolanyeremények sorsolását tervezi. A?nyereménytárgyak egyedi értéke esetenként elérheti, fődíj esetén pedig meghaladja a 70?000-80?000 forintot. A tombolatárgyakat vállalkozások ajánlják fel. A tombola darabját 500-800 forintért fogják árulni. A sorsoláson elhangzik a vállalkozás neve, illetve a rendezvényen a vállalkozások elhelyezhetik szóróanyagaikat, reklámtáblájukat. A felajánló nevének említése a sorsoláson, illetve a szórólapok, reklámtáblák elhelyezésének engedélyezése reklámszolgáltatásnak minősül? Ha igen, akkor társszervezés esetén mind a társaságnak, mind az önkormányzatnak számlakibocsátási kötelezettsége keletkezik. A feleknek ebben az esetben milyen értékben kell számlázni, illetve tombolatárgyak átadása tekinthető-e a reklámszolgáltatás ellentételezésének? Ha a reklámszolgáltatást a piaci értéken kell kiszámlázni, akkor a nyereménytárgyakat átadók is piaci értéken fogják kiszámlázni, tekintettel az Áfa-tv. 66. §-ának rendelkezésére?

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?

Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?

Kérdés: Önkormányzat – meg nem alakult – társasházban lévő lakásának vízdíjkülönbözet-elszámolásával összefüggésben merült fel, hogy a vízszolgáltató mikor jár el jogszerűen számlázási rendjét illetően?