1. cikk / 78 Önkormányzati utalvány nyugdíjasoknak
Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?
2. cikk / 78 Közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása
Az egyik vízmű zrt. által korábban beszedett közműfejlesztési hozzájárulás egy részét a cég nem költötte el a hálózat fejlesztésére. Megállapodás szerint ezt az összeget átadnák az érintett önkormányzatnak, amelyből az önkormányzat hajtana végre fejlesztéseket. Az átutalt összeget az önkormányzat végleges pénzeszközátvétel címén könyvelné. A 2023 áprilisában kelt megállapodás ellenére a zrt. a mai napig nem fizetett, az önkormányzat reklamációjára az alábbi javaslatot tették:
"A pénzügyi osztályunk a következő megoldási javaslatot tette a felmerülő könyveléstechnikai kérdések kezelésére. Kérjük az önkormányzatot, hogy szíveskedjen két db áfás számlát kiállítani ivóvízre és szennyvízre, melyek jogcíme: pénzeszköz átadás; a hivatkozásban pedig szíveskedjenek feltüntetni az elszámolólevél: iktatószámát: .../2023, valamint tárgyát: önkormányzati tulajdonú vízi közművek 2022. évi használati díjának és közműfejlesztési hozzájárulásának elszámolása.
A rendelkezésemre álló információk szerint a számlák beérkezését követően társaságunk elutalja az .../2023 számú elszámoló levélben feltüntetett még el nem utalt összegeket."
Véleményük szerint ez megoldható így? Az önkormányzat bizonytalan, hogy egyáltalán van-e joguk bármit számlázni.
3. cikk / 78 Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása
4. cikk / 78 Közüzemi számlák elszámolása
5. cikk / 78 Víziközművel kapcsolatos elszámolások
6. cikk / 78 Brexitet követően felmerült kérdések
7. cikk / 78 Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
8. cikk / 78 Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep átadása
9. cikk / 78 Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?
10. cikk / 78 Napelemek által termelt villamosenergia-többlet
1. Jogosultak vagyunk visszakérni a vagyonkezelésbe vett napelemek (épületekkel együtt) által a mi nevünkön lévő podokra betermelt többlet-energiát (villamosenergia-szolgáltató által éves elszámolásban kimutatott)?
2. Ebben az esetben villamosenergia-termelésről mint termelőtevékenységről van szó?
3. Vállalkozási tevékenység felvétele szükséges az alapító okiratba?