6 talált cikk a termékértékesítés , rendelkezés , mentesség , számla , termékimport kifejezésre

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Kérdés: Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?

Kérdés: Társaságunk belföldi vevőnek értékesít terméket, azonban a termék nem kerül belföldi vevőhöz. A belföldi vevőnk a terméküket exportként továbbértékesíti úgy, hogy a termék rendeltetési helye harmadik ország, közben Magyarországon vámoltatja. A fuvarköltséget a belföldi vevő viseli, ő szervezi a fuvart. Társaságunk áfás számlát állít ki a belföldi vevőnek. Helyesen járunk el, illetve kell-e áfát fizetnünk az ügylet után?

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett társaság, többségében külföldi megrendelők részére gyárt és értékesít fogyasztási cikkeket. A gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket részben a megrendelők biztosítják. Ezeket az alapanyagokat a megrendelők külön nem értékesítik a társaság részére; az alapanyagokat a társaság a saját alapanyagaival együtt beépíti a végtermékbe, és a végterméket értékesíti a megrendelők részére. Amennyiben a megrendelők által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság telephelyére, akkor ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság végzi a megrendelők által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján. A társaság rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg és helyezi levonásba. A fentieken kívül előfordulnak olyan esetek, amikor a társaság megrendelője egy meghibásodott gépet küld javításra a társasághoz. A javításhoz több esetben a megrendelő küld alkatrészt harmadik országból, melyet a társaság a javítás során beépít a meghibásodott termékbe, és a megrendelő részére javítási szolgáltatást számláz. Ezekben az esetekben a megrendelő által küldött alkatrészeket szintén a társaság helyezi szabad forgalomba, és a kapcsolódó importáfát maga állapítja meg és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti két esetben a társaság jogosult-e levonásba helyezni az import-áfát a megrendelők által rendelkezésre bocsátott alapanyagok kapcsán, ha igen, mikor nyílik meg a társaság áfalevonási joga?

Kérdés: Önkormányzatunk eseti jelleggel értékesít terméket a Közösségen belül. A Közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számla kiállítása során önkormányzatunk az Áfa-tv. 169. §-ának m) pontja alapján a számlán egyrészt hivatkozik az adómentességre, másrészt a 169. § n) pontja értelmében jelzi a számlán (magyar és angol nyelven), hogy az adó fizetésére a termék beszerzője kötelezett.
A számla helyes kiállításával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az önkormányzat abban az esetben, ha a "fordított adózás" kifejezést feltünteti az általa megvalósított Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában?
2. Amennyiben az önkormányzat nem köteles feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlán, akkor ennek ellenére szerepeltethető-e a "fordított adózás" a számlán, illetve amennyiben azt az önkormányzat feltüntette, ezért bármilyen bírsággal sújtható-e?

Kérdés: Az önkormányzatok fejlesztési feladataik ellátásához, saját forrásaik központi kiegészítésére pályázatot nyújtanak be. A pályázat a jogszabályban meghatározott mértékű pályázati díj befizetésével érvényes. A befizetett díj könyveléséhez milyen bizonylat szükséges? Ki köteles azt kiállítani? A megvalósuló beruházásnak része-e a pályázati díj?