9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Köztisztviselői cafeteria 2010
Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
2. cikk / 9 Hidegétkezési utalványok
Kérdés: 2008. évben megvásárolt hidegétkeztetési utalványok 2009 júniusában kerültek kiosztásra. Hogyan kell ez után adózni?
3. cikk / 9 Természetbeni juttatás
Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, hogy egy munkavállaló egy hónapon belül két napot dolgozik, 2 reggelit, 2 ebédet fogyaszt el az üzemi konyhában, az étkezési díját befizeti a házipénztárba (1800 Ft-ot), helyette kéri a 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy csak az egyik juttatást veheti igénybe (melegétkezés 12 000 Ft-ig, vagy hidegétkezési utalvány 6000 Ft-ig)?
4. cikk / 9 Munkáltatói juttatás – étkezési utalvány
Kérdés: Azt szeretném megérdeklődni, hogy ha a munkáltató eddig a melegétel-utalvány egy részét adta meg, utólag adhat-e mellé hidegétel-utalványt visszamenőleg, vagy csak melegétel-utalványt?
5. cikk / 9 Melegétkezéssel kapcsolatos juttatás
Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?
6. cikk / 9 Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan
Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
7. cikk / 9 Étkezési utalvány adómentessége
Kérdés: Városi önkormányzathoz tartozó intézmény (iskola) vagyunk. Az önkormányzattól nem számíthatunk fedezetre az étkezési hozzájáruláshoz. Az igen szűkös költségvetésből nem tudjuk kigazdálkodni, ha mégis, kérdésünk lenne, hogy ha év közben nem fizettünk étkezési hozzájárulást, december hónapban adómentesen kifizethető-e a 12 x 5000 Ft = 60 000 Ft összegig utalványban?
8. cikk / 9 Egyes juttatási formák adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk munkavállalóinak adómentesen helyi BKV-bérlet-térítést fizet leadott bérletszelvény és a munkáltató nevére kiállított számla alapján. Nem egyértelmű számunkra az összevont együttes adókötelezettség elszámolása. Például: I/a) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó melegétkezési utalvány: 8000 Ft/hó Kérdés: A 10 000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/b) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó hidegétkezési utalvány: 4000 Ft/hó Kérdés: A 6000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/c) A fenti igénybevételt munkavállalóink év közben, illetve havonta megváltoztathatják-e? A fenti példán keresztül szemléltetve, kérjük kérdéseink megválaszolását.
9. cikk / 9 Szakszervezet által nyújtott iskolakezdési támogatás és étkezési hozzájárulás
Kérdés: Intézményünk szakszervezeténél vetődött fel az a kérdés, hogy ha a szakszervezetnek csak a tagdíjból van bevétele, akkor kell-e szja-t fizetnie abban az esetben, ha a tagoknak iskoláztatási támogatást vagy étkezési utalványt ad.