5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Melegétkeztetés
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a cafeterián belül a melegétkezéssel kapcsolatban a következő kérdés merült fel. Ha dolgozónként 18 000 Ft értékben állapítottuk meg a melegétkezés értékét, választhatja-e a dolgozó ugyanazon hónapban a 18 000 Ft-ot úgy, hogy 10 000 Ft-ért melegétkezési jegyet kér, a maradék 8000 Ft-ról éttermi számlát hoz? Jól gondoljuk-e, hogy mivel mindkettő melegétkezés formájában juttatott bevétel, így nem sérti a kedvezményes adózás feltételét, vagy valahol a jogszabály kizárja a kettő ugyanazon hónapban való alkalmazását?
2. cikk / 5 Munkahelyi telefonon történő magánbeszélgetés
Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?
3. cikk / 5 Természetbeni étkeztetés adózási szabályai
Kérdés: 2004-ben a természetbeni étkezés 6000 forintig adómentesen adható. Az étkezési térítési díj (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) összege x 21 nappal meg kell-e, hogy haladja a 6000 forintot, ha igen, milyen arányban?
4. cikk / 5 Étkezési hozzájárulás adózása
Kérdés: Költségvetési intézményben adható-e a természetbeni juttatásként adott étkezési hozzájárulás (2003-ban 4000 Ft) utalvány formájában, amit az egyén bármikor felhasználhat étkezésre? Az intézmény nem rendelkezik saját konyhával. Az étkezési hozzájárulás vagy étkezési utalvány jár-e az alkalmazottnak, amennyiben táppénzes állományban van?
5. cikk / 5 Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke
Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?