22 cikk rendezése:
11. cikk / 22 Étkezési utalványok felhasználhatósága
Kérdés: Önkormányzatunk kizárólag élelmiszer-vásárlásra felhasználható utalványok kibocsátását tervezi, melyet a helyi kereskedelmi egységeknél lehetne beváltani, és az önkormányzat a vállalkozókkal kötött megállapodás értelmében térítené meg a beváltott utalványok értékét. Fel lehet-e használni ilyen saját kibocsátású utalványokat saját dolgozóinknak juttatandó adómentes természetbeni étkeztetés céljából, illetve milyen nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik az utalványok kapcsán?
12. cikk / 22 Munkavállalóknak juttatott kultúrautalvány
Kérdés: A csekély értékű ajándékozás lehetőségével élve, úgynevezett kultúrautalványt adtunk az intézmény munkatársainak az elmúlt évben. Az utalvány értéke 5000 forint volt. A 2008. évben megváltozott személyijövedelemadó-szabályok szerint adhatunk-e továbbra is adómentesen ilyen utalványt?
13. cikk / 22 Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan
Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
14. cikk / 22 Iskolakezdési támogatás
Kérdés: Intézményünk támogatást szeretne adni egy nehéz körülmények között élő és három iskoláskorú gyermeket nevelő alkalmazottjának a tanévkezdéshez. Úgy tudjuk, hogy a legkisebb gyermek számára már júniusban meg kellett vásárolni a könyveket. A középiskolába járó gyermekek viszont csak szeptemberben veszik meg a tankönyveiket. Kérdésünk, hogy a megvásárolt tankönyvekre utólag adhatunk-e adómentesen támogatást, vagy esetleg a tankönyveken kívül más egyéb, az iskolába szükséges eszközök, pl. füzet, írószer vásárlására is felhasználható-e az adómentes támogatás? Kérdéses számunkra az is, hogy a középiskolába járó gyermekeknek is nyújtható-e adómentesen az iskoláztatási támogatás?
15. cikk / 22 Étkezési utalvány
Kérdés: Önkormányzatunk, a körjegyzőség dolgozói részére (az óvoda konyháján) melegétkezést tudunk biztosítani. Hogyan oldjuk meg azt, hogy mindenki egyformán (hátrány nélkül), teljes mértékben 10 000 Ft értékig részesülhessen ebben a juttatásban, akár szabadságon, akár 30 napon belüli táppénzen van? Adható-e melegétkezés a szabadság napjára és a 30 napon belüli táppénzre? Ha melegétkezési bonokat készítenénk, milyen szabályai vannak, lehet-e egyénileg sorszámozott melegétkezési jegyeket készítenünk, vagy elég, ha a konyhán nyilvántartjuk?
16. cikk / 22 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: Helyettesítő jegyzőként két polgármesteri hivatalban vagyok kinevezve. Két munkáltatóm lévén, kaphatok-e adómentesen mindkét helyről étkezési hozzájárulást, ajándékutalványt?
17. cikk / 22 Munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének 2006-os szabályai
Kérdés: Változtak-e 2006. évtől a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére vonatkozó szabályok?
18. cikk / 22 Étkezési utalványok
Kérdés: 2005. évben nyilatkoztatni kellett a munkatársakat, hogy a tárgyévben hideg- vagy melegétkezési utalványt kérnek. Mindenki 8000 Ft-os melegétkezési utalványt kért. Néhány munkatárs április, illetve május 1-jével felmondott. Szerintem a felmentési időre csak hidegutalvány jár, mert tárgyhóban egy napot sem töltenek a munkahelyen. Azonban ők ragaszkodnak a nyilatkozatukhoz, mely szerint egy évben csak egyféle utalványt kaphatnak, tehát a kért meleget. Kinek van igaza?
19. cikk / 22 Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai
Kérdés: A napi 4 órában foglalkoztatott jegyző, illetve köztisztviselőnek a teljes összegben kifizetett étkezési- és ruházatiköltség-térítés fele jelent-e adóköteles bevételt? Ha igen, maga fizeti az adót, vagy az önkormányzat? Szabályzatunk nincs.
20. cikk / 22 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: A polgármesteri hivatal dolgozói közül többen a 6000 forintos étkezési hozzájárulást veszik igénybe. 1. Lehetséges-e, hogy több számlával számol el a dolgozó, és a számlák különböző melegétkeztetést biztosító vendéglátóegységektől származnak? 2. A dolgozónk egy hónapban 4500 forint értékű meleg ételt fogyaszt el, mely összegről számlát hoz. Ilyen esetben a fennmaradó 1500 forint elveszik, vagy átvihető-e a következő hónapra úgy, hogy éves szinten a 12 hó x 6000 forint összeghatárt ne lépje túl?
