5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Utazási költségtérítés
Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
2. cikk / 5 MÁV Start kártya vásárlása
Kérdés: A munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés helyett engedélyezheti a dolgozóknak MÁV Start kártya vásárlását?
3. cikk / 5 Utazási költségtérítés
Kérdés: Önkormányzati köztisztviselő vagyok. A munkahelyem az állandó lakóhelyemtől 80 km-re van, így kértem a munkába járás költségeinek megtérítését bérlet leadása nélkül, mivel az utazást nem minden esetben tömegközlekedéssel oldom meg. A 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet értelmében a bérlet összegének 80 százalékig adómentes. Ugyanakkor a számfejtő program a bérlet leadása nélküli útiköltség-térítést adóköteles jövedelemként kezeli. El lehet-e számolni egyéb költségtérítésként az ilyen címen kapott általányt, amelynek összege nem éri el a bérlet árának 50 százalékát sem?
4. cikk / 5 Dolgozók utazási költségtérítése
Kérdés: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e, avagy a munkahely "kapujáig"? (Pl. Budaörsről történő bejárás esetén a közlekedési távolság zöme a főváros területére esik.)
5. cikk / 5 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egyik dolgozónk nagyobb távolságról jár be dolgozni gépkocsival. Hivatalosan 3 Ft/km fizethető neki, de ez nagyon kevés a távolság alapján. A jegyző ezenfelüli összeg kifizetését (ami adóköteles lenne a dolgozónak) nem engedélyezi. A dolgozó számlát tudna "szerezni" bérlet nélkül, mivel mindenképpen kocsival jár be. Csak számla elfogadható-e a hivatalos bérlet értékéről a pénztári kifizetéshez?
