Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet szerint a munkáltató megtéríti a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Vizsgáztató utazási költsége

Kérdés: A 20/2008. SZMM rendelet 4. §-a szerint a vizsgáztatót utazási költségtérítés illeti meg. A rendelet kimondja, hogy saját gépjármű használata az Szja-tv. 25. §, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Kérdezem, hogy adómentesen csak a 9 Ft fizethető-e ki saját gépjármű használata esetén a vizsgáztatónak?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó szempontjából a megbízott vizsgáztatónaka vizsgáztatás helyére történő utazása hivatali, üzleti utazásnak minősül. Ha avizsgáztatást munkaviszony keretében látja el a magánszemély, és a vizsgáztatása munkaszerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Utazási költségtérítés és az adólevonás szabályai

Kérdés: Logopédusunk által végzett munkát – általa kiállított – számla ellenében fizetjük ki. Utazási költségét – saját gépkocsit használ – belföldi kiküldetési rendelvényen térítjük. Mivel logopédusunk "7"-es adószámmal rendelkezik, kell-e adóelőleget és járulékokat vonnunk az általa kiállított számla összegéből? Az utazási költséget helyesen fizetjük-e ki?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv-ben említett esetek kivételével a kifizető köteles levonni az adóelőleget (és az irányadó szabályok szerint a járulékot) az önálló tevékenység ellenértékeként a kifizetett összegből függetlenül attól, hogy szerződés vagy számla alapján történik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Munkába járás költségének adózása

Kérdés: Költségvetési intézménynél kifizethető-e a saját gépkocsival történő munkába járás költsége az APEH-norma alapján nem adóköteles jövedelemként? Van-e ebben az esetben a TÁH felé bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozónak jár, akinek a munkahelye és a lakóhelye nem ugyanazon a közigazgatási határon belül van. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. Korm. rendelet szerint "A munkavállaló részére a munkába járáshoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egyik – részben önállóan gazdálkodó – intézményünk dolgozója a napi munkába járáshoz (vidékről jár be) a VOLÁN-buszbérlet árát (a teljes vételár 80 százalékát) költségtérítésként kívánja igénybe venni a bérlet leadása nélkül, hivatkozva az 1998/111. APEH iránymutatásra. A költségtérítés milyen adó- és járulékterhet jelent a dolgozónak és a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató úgy téríti meg a munkába járás költségeit, hogy nem kéri a bérlet leadását, akkor ez olyan költségtérítésnek számít, amelyet a magánszemély bevételének kell tekinteni. E bevétellel szemben költségként lehet elszámolni a bérlet teljes árát akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.