Utazási költségtérítés

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkába járás költségtérítése – átalány költségtérítés és bérlet árához való hozzájárulás "vegyesen"

Kérdés: Alkalmazottunk vidéken, egy faluban lakik, és Budapestre jár be dolgozni oly módon, hogy egy vidéki városig személygépkocsival közlekedik, onnan pedig vonattal utazik Budapestre. Alkalmazottunknak óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának d) pontja alapján a falu és a vidéki város közötti útszakaszra az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő 9 Ft/km költségtérítést szeretné igénybe venni. A vidéki város és Budapest közötti szakaszra pedig utazási bérlet ellenében kívánja igénybe venni az utazási költségtérítést [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja]. Adómentesen kifizethető részére mindkét költségtérítés azonos időszakra, tekintettel arra, hogy a különféle költségtérítéssel érintett útszakaszok között nincs átfedés?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás eseténa) az utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
Részlet a válaszából: […] ...a munkába járással kapcsolatos költségeket amunkáltató külön jogszabály szerint köteles megtéríteni.A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrőlszóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében munkába járásnakminősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkába járásra költségtérítést igényelt, azonban a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként nem ő, hanem egy betéti társaság van megjelölve. A társasági szerződése alapján ennek a betéti társaságnak a beltagja a mi munkavállalónk. Intézményünknél fennálló jogviszony alapján fizethetünk-e 9 Ft/km költségtérítést ezzel az autóval történő munkába járás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járásra vonatkozó utazási költségtérítésselkapcsolatos szabályokat a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.A rendelet alapján a munkáltató köteles a munkavállalónakmegtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Munkába járás

Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítésérevonatkozó szabályokat a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. Ebbőlegyértelműen kiderül, hogy a közigazgatási határon kívülről történő napimunkába járás, így önkormányzatuk vidékről beutazó dolgozóinak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Munkába járás és hivatali, üzleti utazás költségtérítése

Kérdés: Szociális intézményünk kistérségi dolgozót foglalkoztat, aki saját gépkocsival látja el munkáját. A dolgozót változó munkahelyre vettük fel. Városi lakhelye és a falvak, továbbá a falvak közötti és belüli km-futásokat kiküldetési rendelvényen számoljuk el a mindenkori APEH-üzemanyagnorma és a 9 Ft/km alapján. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...költségekmegtérítésére, ezért el kell különíteni egymástól a kétféle költségtérítést.A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrőlszóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 2. §-a kimondja, hogy munkába járásnakminősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés formái – kötelezettség vagy lehetőség

Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járásra vonatkozó utazási költségtérítésselkapcsolatos szabályokat a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet alapján a munkáltató köteles a munkavállalónakmegtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...köteles a programban résztvevő dolgozóját munkavégzésre igénybe venni, ez mérlegelési jogkörében hozottdöntésétől függ. (Ennek az utazási költségtérítéssel való összefüggésére nézvel. a 2. pontot.)2. A Péptv. 4. § (5) bekezdése szerint: "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Gépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. hatálya a külföldi államokra nem terjed ki. Ebbőlkövetkezően a külföldön felmerült kiadások igazolására nem is követelhető megaz Áfa-tv.-ben előírt bizonylat. Így a költségelszámolás során elfogadhatóminden olyan bizonylat, amelyet a felmerült kiadásról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.