Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés:

Hivatalunk egyik köztisztviselője 2023. 01. 20-án saját költségére MÁV-Start Klub VIP-kártyát vásárolt, melyről utólag, 2023. 06. 26-án kért a munkáltató nevére számlát 280 000 Ft (éves összeg) értékben. Ez a kártya a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. magyarországi hálózatán jegyváltás nélküli díjmentes utazást biztosít részére. A dolgozó nyilatkozott, hogy munkavégzés okán napi munkába járás céljából veszi igénybe. A dolgozó részére a MÁV-jegypénztáros kiadott egy igazolást is, hogy mennyi lenne a havibérlet ára. A jelenlegi jogszabályok szerint munkába járás címén a dolgozó részére adómentesen kifizethető-e ez alapján valamennyi térítés? Ha igen, mennyi? Milyen módon kell ezt megállapítani? Köteles-e a munkáltató a MÁV-kártya alapján téríteni? A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1b) bekezdése 2023. 03. 24-től az alábbira változott: "A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra."
Ha téríthető e szerint a munkába járás összege, mikortól?

Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzés elvégzése után a támogatás mértékével arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Csoportos személyszállítás céges járművel

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...magánhasználatáról, nem kell ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalók után. Az utazási költséget a munkáltató viseli, ezért utazási költségtérítést nem kell fizetni a munkavállalóknak. A céges tehergépjárművel történtő csoportos munkásszállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet szerint a munkáltató megtéríti a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Utazási költségtérítés

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kiküldetés elszámolása

Kérdés: Intézményünk külföldi vendégelőadókat hív meg előadások megtartására. A repülőjegyet és a szállást eddig K123-ra könyveltük, és megfizettük utána a "repi"-adót. Most felmerült, hogy lehetne-e kiküldetésként a K341-re könyvelni? Kell-e a szállás, utazási költségtérítés után szja-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerint a reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Helyi közlekedési bérlet juttatása adómentesen

Kérdés: Juttatható-e adómentesen (mindkét fél oldaláról) a helyi bérlet a munkavállalónak, ha a munkaköri leírása alapján a dolgozónak a tömegközlekedést a munkavégzéshez használnia kell? Úgy gondoljuk, hogy a munkáltató nevére szóló számla alapján, az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése és az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján igen. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] 2019-ben sem változott az adójogi szabályozás a foglalkozás körében, munkavégzés feltételeként biztosított eszközök használatára, szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan. Nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Lakosság részére, rendezvényre utazáshoz biztosított busz költségének elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézmény (általános művelődési központ) rendezvényekre a lakosság részére utakat szervez, az utazási költséget költségvetéséből fizeti. Milyen juttatásnak kell minősíteni a lakosság egy részének ingyenesen biztosított buszköltséget, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint egyes meghatározott juttatásként adóköteles az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Táborozók szállásdíjának kifizetése, előadók utazási költségeinek megtérítése

Kérdés: Az intézmény szállásdíjat kíván fizetni a táborozóknak és utazási költséget a részt vevő előadóknak, azonban az előadók nem kérnek előadói díjat. Milyen jogcímen fizethető ki a szállásdíj a táborozóknak és az utazási költség az előadóknak? Kell-e esetleg valamilyen szerződést írni az előadókkal?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja alapján adómentes az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, az egyházi jogi személy forrásából vagy a köznevelési intézmény saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Amennyiben a munkáltató a foglalkoztatottjai részére utazási költségtérítés címén a munkáltató nevére szóló számla ellenében a bérlet 100%-át téríti meg, akkor van-e lehetősége, és ha van, milyen esetekben a bérlet megvásárlását tanúsító számlán szereplő áfa összegének visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltehetően a munkába járás költségtérítésére vonatkozik. Szja-jogilag a bérlet 100%-a téríthető a dolgozónak, és nem kell a bérlet teljes árának megtérítése miatt szja-t és más közterheket fizetni.Áfajogilag azonban nem igazolható, hogy a bérlet vagy jegy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.
1
2
3
…
5