11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Védőnői feladatellátás rezsije
Kérdés: 2023. július 1-jétől a védőnői feladatellátás átkerült a vármegyei kórházhoz, mellyel kötött megállapodás szerint az önkormányzatnak kell az épület rezsiköltségét (áram, víz, gáz, takarítás stb.) biztosítani a védőnő számára. A kórház havi bruttó 30.000 forintot fizetett számla ellenében, üzemeltetési költség jogcímen a fent említett költségek fedezetére az önkormányzatnak. Milyen főkönyvi számra könyveljük ezt a tételt?
2. cikk / 11 Költségvetési intézmény áfaalanyisága
Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
3. cikk / 11 Tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés: Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?
4. cikk / 11 Képzéshez kapcsolódó utazási költség megtérítése
Kérdés: Költségvetési intézmény két dolgozója tanulmányi szerződéssel OKJ-s képzésben vesz részt. A tanulmányi szerződésben rögzítésre került, hogy a képzéshez kapcsolódó utazási költséget a munkáltató megtéríti a munkavállaló részére. A két dolgozó tanulmányi jogviszonya alapján diákbérlet vásárlására jogosult. A Volán-társaság a számlát – mivel tanulóbérletről szól – csak a dolgozó nevére tudja kiállítani. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet kifizetni a tanulóbérlet árát (munkavállaló nevére kiállított áfás számla), kiküldetésként vagy adómentes juttatásként elszámolható-e?
5. cikk / 11 Ingyenes átadás
Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.
6. cikk / 11 Európai uniós támogatás finanszírozó szervezeten keresztül
Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?
7. cikk / 11 Start munkaprogram
Kérdés: A Start közmunkaprogram keretében ingyenesen kapott az önkormányzat élő malacokat, melyeket le szeretnénk vágni, és a húsokat az üzemi konyhára beszállítani. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni?
8. cikk / 11 Megítélt földhasználati díj és ügyvédi munkadíj bizonylata
Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?
9. cikk / 11 Perköltség áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatok perköltségviselésével összefüggő általánosforgalmiadó-teher és számlakibocsátási kötelezettség megítélése?
10. cikk / 11 Szakértők megbízási díjának könyvelése
Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?