20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Eszközvásárlás során speciális helyzet
Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.
2. cikk / 20 Fakitermelés saját erdőből
Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
3. cikk / 20 Halállomány könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunk egy bányatavat horgásztóként kíván hasznosítani. Az engedélyeket beszereztük. Milyen COFOG-ot kell használnunk, 086090 Szabadidős szolgáltatás vagy 042360 Halászat, Haltenyésztés? A beszerzett halállományt hogyan kell helyesen lekönyvelni? A horgásztavat a befolyt napijegyekből, bérletek értékesítéséből szeretnénk üzemeltetni.
4. cikk / 20 Felszámolási eljárásból önkormányzati tulajdonba került eszköz
Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?
5. cikk / 20 Cégértékelés
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
6. cikk / 20 Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?
7. cikk / 20 Bekerülési érték
Kérdés:
Kérdés: Intézményünkben karbantartóink készítettek irodabútort, melyhez az alapanyagot megvásároltuk (bútorlapok, fogantyú). Vásároltunk bútorlapot, melynek méretre vágását, éllécezését is szerepeltetik a számlán, munkadíjként. A bútor bekerülési értékébe beletartozik a bútorlapokhoz kapcsolódó munkadíj? Az összeállításhoz kapcsolódó egyéb eszközöket, pl. csavarokat nem kellett megvásárolni, mert rendelkezésre álltak. Ezt a bekerülési értékben kell-e szerepeltetnünk? Ha igen, hogyan számoljuk el ennek értékét? A karbantartók bérét, járulékait mindenképpen el kell számolnunk a bekerülési érték részeként? Hogyan történik ezeknek a könyvelése? Kis értékű tárgyi eszköz (függöny és szőnyeg) vásárlása esetén a varrás (szegés) része-e a bekerülési értéknek?
8. cikk / 20 Bekerülési érték
Kérdés: Korábban kapott válaszukkal kapcsolatban szeretnék pontosítani (Költségvetési Levelek 245. szám, 4497. sorszám), "Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv" elkészíttetése. Nem egyértelmű, hogy a folyamatosan kifizetett számlákat (mire a szellemi termék elkészül, kb. 7-8 számla lesz) milyen rovatra könyveljük? Amennyiben K61-re, akkor azon nyomban 112. szellemi termék lesz belőle, tehát akkor a végére 7-8 db szellemi termékünk lenne. Más egyéb beruházásnál ezek gyűjtődnének a 151-152. befejezetlen számlán. Kérném segítségüket a kifizetett számlák rovatra könyvelésével kapcsolatosan!
9. cikk / 20 Start-program keretében megtermelt termények
Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
10. cikk / 20 Selejtezés, tárolási veszteség elszámolása
Kérdés: Milyen áron történjen a selejtezés, tárolási veszteség stb., illetve kivezethető-e tervezett önköltségen? Véleményünk szerint egyformán kellene kezelni az egyes növekedéseket és csökkenéseket is. Ha mégis tervezett önköltségi áron történik a kivezetés, akkor az év végi tényleges önköltség megállapításakor kell-e korrigálni a tervezett és tényleges önköltségi ár közötti különbség miatt?
