Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...jogos érdekét sérti. A munkáltató és a munkavállaló is kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő, tavalyi adózásra vonatkozó megállapítások nem helytállóak, azonban az valóban igaz, hogy 2019-től részben változtak a szemüvegtérítésre vonatkozó adózási előírások.Különbséget kell tenni védőszemüveg és egyéb szemüveg között. Az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított ellátásban, a táncművészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban, szolgálati járandóságban), megváltozott munkaképességűek ellátásaiban (rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban) részesülő személy.A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...létesíthető.Felhívjuk a figyelmet az élelmezésvezetőkre vonatkozó képesítési követelmények 2015. szeptember 1-jétől történő változására, mellyel kapcsolatban a Költségvetési Levelek 215. számában a 4009. sorszámú válaszban olvashatnak részletesen.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Kiküldetés körjegyzőségbe tartozó, székhelytelepüléstől eltérő településre

Kérdés: Körjegyzőségünk dolgozói a székhelytelepülésről a társult településekre történő kijutást a saját személygépkocsijukkal oldják meg, illetve egyik településre egyes időpontokban igénybe tudják venni a buszközlekedést is. A dolgozóknak heti rendszerességgel kell ügyfélfogadást és egyéb ügyintézést végezni. Eddig kiküldetésként került elszámolásra a közlekedési költség térítése. A 2012. március 1-jén hatályba lépő 2011. évi CXCIX. törvény 54. §-ának (2) bekezdése alapján úgy értelmezzük, hogy sem a körjegyző, sem a dolgozók részére kiküldetés nem számolható el. 2012. március 1-jétől milyen jogcímen tudjuk megtéríteni a felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldetés szabályaikerüljenek alkalmazásra. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.törvény (Szja-tv.) pedig nem változott. Természetesen nincs szó arról, hogy a körjegyzőségdolgozóinak, akik hivatali érdekből, hivatali feladataik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Munkába járás új szabályai

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járásnak, akár agyaloglás vagy a kerékpárral történő közlekedés is.A személyijövedelemadó-előírások ebben a tekintetben nemváltoztak, tehát változatlanul az Szja-tv. 25. § (2) bekezdésében foglaltakszerinti feltételekkel adható a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...számában 2009. december 11-én, péntekenkerült kihirdetésre. A 2009 decemberében elfogadott költségvetési törvényalapján 2010-ben sem változik a köztisztviselői illetményalap és aközalkalmazotti bértábla, tehát továbbra is a 2008. januári szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...keretösszeg felett érvényesül a korlátozás, éscsak adott időponttól nyugellátásban részesülőkre nézve. Az utolsó módosításnem változtatott azon a – korábbi módosítás által már (2010-eshatálybalépéssel) beemelt – rendelkezésen, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Jegyző jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk 2005 júniusától GYES-en van, előreláthatólag 3 évig, munkaviszonya 1996-ban létesült, előzőleg költségvetési szervnél dolgozott közalkalmazottként, és áthelyezéssel került a Ktv. hatálya alá. Ebben az évben körjegyzőséget hozunk létre a szomszédos községgel. Jegyzőnknek is lehetősége lesz a körjegyzői állás megpályázására. Amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, fizethető-e számára végkielégítés? Ha igen, a közalkalmazotti munkaviszonyát is figyelembe kell venni? Mikor kell a végkielégítést kifizetni (a körjegyzőség megalakulásakor, vagy a GYES lejártakor)?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontjára hivatkozással afelmentési jog gyakorolható, ha a körjegyzőség megszűnik, illetve akörjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak, és e változás következtébena körjegyzői tisztségre új pályázatot írnak ki, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik,és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.A foglalkoztató, illetve a biztosított által fizetendőjárulékok mértéke nem változott. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosítottrészére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.
1
2