Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...elévülés miatti törléséről az 1991. évi XX. törvény értelmében (bár a tartozások törlésére vonatkozó szabályozás 2009-től megváltozott, ezért e törvény megfogalmazása nincs összhangban az Art. hatályos rendelkezéseivel) a jegyző adóügyi feladat-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Beszámítás

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Amennyiben két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...a főkönyvi kivonatot követi.Az oszlopok tekintetében a 3. oszlopban a nyitó adatok szerepelnek, amely nyitó adatokat nem lehet megváltoztatni. Ezen adatoknak meg kell egyezniük az adott, tárgyévet megelőző beszámoló mérlegzáró adataival. Ha hibásan történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Behajthatatlan követelés elszámolása

Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] ...behajthatatlanná minősített követelés kivezetésénekkönyvelése:T 59613 – K 28 ... KöveteléskivezetéseT 41232 – 59613 ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlán kell a következő gazdasági eseményekkel összefüggő tőkeváltozásokat elszámolni: eszközök térítés nélküli átvétele, átadása, függetlenül attól, hogy ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.