Vásárlási utalvány formájában utólag kapott árengedmény

Kérdés: Intézményünk megállapodást kötött egy céggel, hogy a vásárlások forgalomnövekedései után időszakonként, utólag az árengedményt vásárlási utalvány formájában kapjuk meg. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani a kapott és levásárolt utalványt?
Részlet a válaszából: […] ...összege,– az átvett utalványok darabszáma,– az utalványon feltüntetett érték,– az átvett utalványok összértéke,– a beváltott utalványok kelte, – a beváltott utalványok darabszáma,– a beváltott utalványon lévő érték,– a beváltott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Önkormányzati telek ingyenes átadása

Kérdés: Egy önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény 107. § (2) bekezdése alapján különböző beépítetlen ingatlanok tulajdonjogát szerezte meg. Az önkormányzat 1992-ben megállapodást kötött különböző önkormányzatokkal arról, hogy az ingatlanok közös tulajdonba kerüljenek, azonban az ingatlan-nyilvántartásban nem vezették át a változást. A hibát szeretnénk 2008-ban javítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése értelmében, az ingatlan tulajdonjogának azátruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül atulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.Tehát ingatlan esetében annak tulajdonjogának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Alanyi adómentesség, kutak helyreállítása

Kérdés: Egy gazdasági társaság által végzett építkezések során a tulajdonunkban lévő vízműrendszerhez tartozó víznyerő kutak ivóvízbázisa szennyezetté vált. Annak érdekében, hogy azt a jövőben is hasznosítani tudjuk, víztisztító berendezéseket kellett beszereznünk. Az építkezést végzővel abban állapodott meg az önkormányzat, hogy támogatásként folyósítja a beszerzés ellenértékét. A megállapodás azt a kikötést tartalmazza, hogy az önkormányzat köteles a beszerzést végrehajtani, amelyet követően – változatlan áron – számlázni köteles a gazdasági társaságnak. Az önkormányzat nem minősül adóalanynak, az Áfa-tv. 188. § (1) bekezdésében foglaltak szerint alanyi adómentes. A beruházás 20 millió forint értékben történik. Kérdésünk: vajon adóköteles szolgáltatást végez-e az önkormányzat akkor, ha egy ilyen szolgáltatást leszámláz?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése alapján adóalanynak minősül aza jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdaságitevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az önkormányzat a fentiek alapján tehát abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Vételárrészlet teljesítése

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésealapján, ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezésselmódosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatjákkötelezettség-vállalásuk jogcímét] A beadvány szerinti ügylet az Áfa-tv. 6. § (2) bekezdés a)pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Antennatornyok és más ingatlanok bérbeadása

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: - az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; - az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? - a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb ingatlanok bérbeadására az adóalany választhat tárgyi adómentesség helyett általános szabályok szerinti adózást. Az adóalany változásbejelentési kötelezettségét az Art. szerint teljesíti.2-3. A bérleti szerződés ellenértéke nem adójogi kérdés, ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Beiratkozási díj áfája

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény a tanév elején a tanulóktól beiratkozási díj címén pénzt szed, melyről SZJ 80.2 számmal tárgyi mentes számlát állít ki. A díjból fedezik a tanulók papírszükségletét, hangversenybérletét, versenyekre utaztatást, jutalomkönyveket stb. Mi a véleménye erről?
Részlet a válaszából: […] ...azt befizetni), akkor a díj a közoktatáshoz kapcsolódik járulékosan. Amennyiben a beiratkozási díj a diákok igényeitől függően változó, illetve igény hiánya esetén nem kötelező, akkor az előző tétel, miszerint a beiratkozási díj megfizetése alapfeltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítése és a díj tényleges (jogerős) megállapítása között hosszú idő, lehet hogy több év telik el. A szakértői díj eközben változhat, pl. akként, hogy a szakvélemény kiegészítését rendelik el, vagy a szakértő a tárgyaláson megjelenik, amiért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.
1
3
4