Pályázat keretében megvalósított beruházás áfája

Kérdés: A TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 projekt-azonosító számú szociális alapszolgáltatások fejlesztése projektberuházás áfa-visszaigénylésével kapcsolatosan városunk önkormányzata "Szociális alapszolgáltatások fejlesztése" elnevezésű TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 azonosító számú projekt megvalósítására nyújtott be pályázatot 2016-ban. A?projekt összköltsége nettó 41 094 331 Ft. A támogatási szerződés 2017. 06. 02-án került aláírásra a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság és az önkormányzat között. A pályázatot az önkormányzat nyújtotta be, és a kedvezményezett is ő. Azonban 2017. január 1-jétől jogszabályváltozás miatt a konyhát már nem lehet önkormányzati szakfeladatként működtetni, ezért döntöttünk az önálló intézmény alapításáról. A 2017. Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 5. pontja alapján "A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz.
A támogatás igénylésének feltétele, hogy
– az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, vagy
– társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy
– gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést."
Fentieknek a pályázat keretében megvalósított beruházás áfájának visszaigénylése miatt van jelentősége. A jogszabályváltozás, az önálló intézmény alapítása a beruházást megvalósító önkormányzatokat hátrányosan érintette. Tekintettel arra, hogy az étkeztetést már nem közvetlenül az önkormányzat biztosítja önkormányzati szakfeladatként (így abból önkormányzatunknak bevétele nem keletkezik), hanem az önkormányzat intézménye, a városi önkormányzati konyha és étterem, ezért az önkormányzat a beruházás áfáját nem tudja visszaigényelni, amely igen jelentős terhet ró az önkormányzatra, hiszen 11?095?469 Ft-ról van szó. Amennyiben a jogszabály nem kötelezte volna az önkormányzatokat arra, hogy a konyhát önálló intézményként működtesse 2017. január 1-jétől, akkor a beruházás áfáját most vissza tudnánk igényelni. A problémánk megoldásához kérjük a segítségüket, megoldási javaslatukat.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany a rá áthárított előzetesen felszámított áfát olyan mértékben jogosult levonásba helyezni, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel. Az adólevonási jog gyakorlásának alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Munkába járás, helyi közlekedés számvitele

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?
Részlet a válaszából: […] ...részére pénzben fizetendő, más rovaton nem elszámolható költségtérítéseket.A könyvelési lépések hasonlóak, a főkönyvi alábontás változik, és ennek megfelelően a számviteli elszámolás a következő:1. Kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele 0021...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kiadások másodlagos könyvelése

Kérdés: Intézményünk önkormányzati egészségügyi rendelőintézet. A kiadásaink könyvelésekor másodlagos számlacsoportként előirányzat esetében:
711 Alaptevékenységek költségvetési előirányzata
712 Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzata
Előirányzat-teljesítés esetében:
721 -Alaptevékenységek kiadási előirányzatának teljesítése
722 -Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzatának teljesítése
számlacsoportok alábontott főkönyvi számláit alkalmazzuk.
Könyvelő kolléganőnk – hivatkozva számviteli elő­­adásokon elhangzottakra – úgy tudja, hogy a fenti számlákon nyilvántartott gazdasági események közül azokat, melyek OEP-, illetve önkormányzati finanszírozás terhére történtek, át kell vezetni a 771 és 772 számlacsoport számláira. A kisegítői feladatokat ellátó számviteli munkatárs kolléganőnk szerint ezt a számlát csak az önkormányzatok és egyéb finanszírozást végző intézmények a finanszírozási tevékenységükkel kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására használhatják, egészségügyi intézmény ilyen tevékenységet nem végez, ezért ezt a számlacsoportot nem alkalmazhatja. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fentiekkel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...keresztül valósul meg.Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Önkormányzati vagyonátadások végrehajtása

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartásról, az önkormányzatokról, valamint anemzeti vagyonról szóló törvények rendelkezései alapján maradhatnak az épületekés a tárgyi eszközök az önkormányzat könyveiben. Az intézmények részérehasználatba adott ingatlanok fenntartási, üzemeltetési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Ingyenes bérbeadás

Kérdés: A Költségvetési Levelek 162. számában (2012. április 10.) a 3140. kérdésszám alatt megjelent válaszra hivatkozással kérem Önöket, hogy az ingyenes bérbeadás és a kapcsolódó közüzemi díjak könyvelésének kontírozási tételeinek közlésével is legyenek szívesek segítségünkre lenni.
Részlet a válaszából: […] ...és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján,a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formábantovábbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Szakfeladatrend

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi gyakorlattól eltérően, ahol a létszámadatok egész főben kerültekmeghatározásra, nem volt szükséges a szétbontás. Változás történt az előző, egyszerű módszerhez képest, melyszerint fő elv, hogy a létszámadatok a valós szakfeladatok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szakfeladatrend

Kérdés: A 2010-es önkormányzati költségvetés készítésénél felmerült problémáinkra szeretnénk választ kapni. Az új szakfeladatrend változásaival kapcsolatban a kiadások és bevételek tervezése során merültek fel az alábbi kérdések: – A több szakfeladaton (iskola 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, sajátos nevelési igényű tanulók, tanulószoba) foglalkoztatott pedagógusok kiadásait milyen mutató alapján célszerű felosztani, illetve a kinevezés hogyan legyen elkészítve (egy vagy több)? – Az intézményvezető (vezetők), gazdasági szervezet, technikai állomány kiadásainak felosztási módja, illetve milyen szakfeladatra készüljön kinevezés? – A polgármesteri hivatalnál a jegyző, aljegyző személyi juttatását fel kell-e osztani a területi igazgatási tevékenységekhez (építésügyi hatósági, okmányirodai feladatok), ha igen, milyen mutató alapján?
Részlet a válaszából: […] Az új szakfeladatrend kialakítását követően szükségszerűvéválik a valós kiadások, bevételek és létszámadatokhoz kapcsolódó adatok pontosmeghatározása. A legtöbb költségvetési szerv több, a szakfeladatrend szerintmeghatározott alaptevékenységet lát el, ezért fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.