Motorjavítási szolgáltatás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának -‚ továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 2. §-ának c) pontja kimondja, hogy adót kell fizetni a termék importja után. A termékimport alaptényállását az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E rendelkezés szerint termékimportnak minősül az olyan terméknek a Közösség területére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Beszámítás

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Amennyiben két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Vevőkövetelés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...aláírásával vagy az elfogadásról szóló nyilatkozat küldésével – értesítette.A vevők állományában év közben bekövetkező változásokat a főkönyvi könyvelésben a 282. Vevők számlán tételesen könyvelni nem kell. Ezeket a tételeket a vevőkről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.