Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...idő lejárta előtt, és ekkor a megszűnés jogcíme már nem felmentés lesz, hanem a közalkalmazott halála.A felmentési idő és a végkielégítés a felmentéshez mint megszűnési jogcímhez kötődő járandóságok. A felmentési idő célja, hogy az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

"40 éves nyugdíjra" jogosultság 2012-ben

Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének f) pontja alapján történő felmentés esetén aközalkalmazott továbbra is nyugdíjasnak fog minősülni. Ennek megfelelőenvégkielégítés nem jár az így felmentett közalkalmazott részére, azonban"kedvezményes jubileumi jutalom" [Kjt. 78. §-ának (3),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...méghozzá olyan jogcímen, amilyen jogcímenelmaradt jövedelmet pótol, tehát jelen esetben bérként (elmaradt munkabér,vagyoni kár, végkielégítés). Ebben az esetben mind személyijövedelemadó-, mindjárulék- (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.