10 talált cikk a fenntartó , pedagógus , végzettség kifejezésre

Kérdés: A 662/2023. Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a pedagógusok részére 2024. január 1. napjával a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít. A béremelést a 2023. novemberi bérhez viszonyítva kellett megadni, illetve az átlagos béremelés az intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusokra együttesen vonatkozik, vagy óvodapedagógusonként külön-külön kell nézni azt, hogy a 32,2%-os emelés megtörtént-e? A béremelés teljes összegét az alapbérbe kell beépíteni, vagy pótlékba is beépülhet?

Kérdés: Egyesület által fenntartott szociális bentlakásos intézménybe (az 1/2000. SzCsM rendelet hatálya alá tartozik) szeretnénk felvenni egy szociális munkatársat, akinek nincs meg a felsőfokú szakképesítése a munkakör betöltéséhez, ezért a felmentési szabályt alkalmaznánk. A munkavállaló 2018. 06. hónapban szociális asszisztensi OKJ-s képesítést szerzett, ezzel a végzettséggel alkalmaznánk erre a munkakörre. Besorolhatjuk-e "E" kategóriába, és a szolgálati időnél figyelembe kell-e venni a 2018. 06. hónap előtti jogviszonyait?

Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?

Kérdés:

Az óvoda intézményvezetője kérte a bérek felülvizsgálatát, véleménye szerint az óvónőknek kevesebb bér lett megállapítva, mint amennyi jogszabály szerint járna nekik. A KIRA-rendszer a besorolásuk szerinti vetítési alapként a 174,5%-ot rögzíti, azonban a vezető óvónő szerint ezt 180%-kal kellett volna számolni.
Az Nkt. 65. § (1) bekezdés: A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.
(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
d) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
e) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
f) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 120 százaléka,
b) alapfokozat esetén 180 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 200 százaléka.
Fenti jogszabályt úgy értelmezem, ha teljesítményt értékelnek, akkor nem lehet kevesebb a vetítési alap a 174,5%-nál. Azonban a 180%-ot csak a teljesítményértékelést követően kaphatják meg? Vagy ettől el lehet tekinteni? Az óvónő nyilatkozata alapján náluk sem minősítés, sem teljesítményértékelés nem történt.

Kérdés: Az érintett 2011. június 21-én sikeres államvizsgát tett (óvodapedagógus). A diploma azonban a nyelvvizsga hiánya miatt nem került kiadásra. Arra a sikeres nyelvvizsgát követően, 2014. július 2-án került sor. Az érintettet 2011. 08. 15.-2012. 05. 31-ig óvodapedagógusként foglalkoztatták, majd 2012. 06. 01-től (jelenleg is) pedagógiai asszisztensként E2-be sorolva. 2014. 09. 01-től óvodapedagógus munkakörben kerülne továbbalkalmazásra heti 20 órában vagy heti 40 órában. Hogyan kellene besorolni (gyakornok, pedagógus I.; melyik fokozatában eltöltött évek alapján), milyen kitételeket kellene a szerződésében kikötni? Alapítványi óvodában foglalkoztatják jelenleg, de átkerülhet egyházi fenntartásúba vagy önkormányzatiba.

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?

Kérdés: Egy önálló gazdasági intézmény (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény), mely 85 alkalmazottal rendelkezik, hány fő gazdasági személyzettel rendelkezhet? Tanulólétszámunk 163 fő. A Pedagógiai Szakszolgálat a kerületben kb. 460 gyermek ellátásáról gondoskodik.

Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.

Kérdés: I. Általános iskolai kollégiumban gyermekfelügyelő munkakörben dolgozó közalkalmazottak önerőből főiskolai végzettséget szereztek, a munkakörük a jövőben nem változik. Jelenleg egyikük E kategóriába van besorolva, ő óvodapedagógusi, míg a másik jelenleg D kategóriába van sorolva, és tanári diplomát szerzett. Át kell-e sorolni a dolgozókat az új, magasabb iskolai végzettségüknek megfelelően? II. Tanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott saját erejéből magasabb fizetési kategóriára jogosító többletvégzettséget szerez (pl. egyetem vagy szakvizsga), de munkaköre, ellátott feladata változatlan. Megtagadhatja-e a fenntartó a többletbérköltség finanszírozását?