Képesítési követelmények a költségvetési intézmény részlegvezetőjével szemben

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály vagy a Kjt. végrehajtási rendelet határozhat meg.A felmentéssel egyidejűleg jellemzően elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli, illetve a képzés elvégzéséhez szükséges idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] 1. Az új szabályozás nem érinti a munkáltatóijogkör-gyakorlás rendjét. Az Mt. sem szabályozza azt, hogy konkrétan ki jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, hanem azt rögzíti, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Munkáltatói felmondás munkavégzési hely megváltozásával összefüggésben

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...védelem illet meg, azt kell kiválasztania, továbbá meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség más, a közalkalmazott képesítésének, végzettségének megfelelő munkakörben történő foglalkoztatásra. Ez utóbbi kapcsán véleményünk szerint akár egy üres,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Közművelődési intézmény gazdasági vezetőjének kinevezése

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közművelődési intézmény gazdasági vezetőjének pályáztatása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?
Részlet a válaszából: […] ...betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Gazdasági vezetők képesítési követelményei az új Ámr. alapján

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet (új Ámr.) 18. § (1) bekezdés szerint a gazdasági vezetőnekfőszabályként – a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számvitelivégzettséggel, vagy – a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel,szakképzettséggel és emellett legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Gazdasági vezető középfokú iskolai végzettséggel

Kérdés: 57 éves vagyok, mérlegképes könyvelői bizonyítványom van. 2010-ben 40 éves munkaviszonnyal fogok rendelkezni. 20 éve gazdasági vezetőként dolgozom, érdeklődni szeretnék, hogyan érint a képesítési követelmények szigorítása? Dolgozhatom-e ebben a munkakörben (ha megmarad) nyugdíjazásomig?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alkalmazandók. 2011-től az új szabályok szerint a gazdasági vezetőnekpénzügyi, gazdasági szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokúiskolai végzettséggel, és emellett legalább államháztartási (költségvetési)mérlegképes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Gazdasági vezető középfokú iskolai végzettséggel

Kérdés: Önállóan gazdálkodó iskola kinevezett gazdasági vezetője vagyok. Kérdésem: 2011. január 1-jétől csak az újonnan kinevezett vezetőkre vonatkozik-e a képesítési követelmények új rendszere, vagy a régebben dolgozó vezetőre is? Én közgazdasági érettségivel és OKJ-s mérlegképes könyvelői végzettséggel (vállalkozói szakon) rendelkezem. 2011 decemberében lesz 5 éve, hogy gazdasági vezető lettem. Ha rám is vonatkozik az új képesítési követelmény, akkor milyen iskolát kell elkezdenem? Ha nem kezdem el, akkor felmondhatnak-e emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok pedigcsak lehetőségek.2011-től a gazdasági vezetőnek főszabályként pénzügyi,gazdasági szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolaivégzettséggel és emellett legalább államháztartási (költségvetési)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények 2011-től

Kérdés: Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)-(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...évben (a 2011. január 1-jét követőentörténő kinevezéseknél) a gazdasági vezetőnek pénzügyi, gazdasági szakirányúfelsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel, ésemellett legalább államháztartási (költségvetési)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Kinevezett és a megbízott közalkalmazott vezetőkre vonatkozó új szabályok 2009-től

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...melyre kinevezték, a vezetőimunkát ezenfelül látja el. A hivatkozott paragrafus kimondja, hogy magasabbvezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet, ésnem lehet sem kinevezett, sem megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornokiidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Bölcsődében foglalkoztatott közalkalmazottak besorolása

Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 61. § (1) bekezdés kimondja, hogy a közalkalmazottimunkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetveállam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat,valamint akadémiai tagság alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 21.
1
2