16 talált cikk a vezető , költségvetési szerv , közalkalmazotti jogviszony , végzettség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk közalkalmazotti főállásban foglalkoztatja a művelődési ház "vezetőjét", művelődésszervezőként, könyvtárvezetőként, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik. A 2020. évi XXXII. törvény vonatkozik rá is, vagyis az ő munkaviszonya is átalakul a törvény erejénél fogva?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közművelődési intézmény gazdasági vezetőjének pályáztatása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozom könyvelőként integrált szociális intézményben, az állás betöltéséhez mérlegképes könyvelői képesítés és felhasználószintű MS Office-ismeret volt a szakmai követelmény, ami alapján az E fizetési osztályba lettem besorolva. Tavaly nyáron az akkori intézményvezető kötelezett az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésére, mivel a gazdasági vezető nem rendelkezik az előírt államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel és a regisztrációhoz szükséges szakmai gyakorlattal. Ez év márciusában megszereztem ezt a képesítést, és rendelkezem már regisztrációval is államháztartási szakterületen. Milyen képesítés szükséges ahhoz, hogy valaki egy költségvetési szervnél dolgozhasson mint könyvelő? Az intézményvezető szerint ahhoz, hogy könyveljek, még mérlegképesre sincs szükségem. Figyelembe kell-e venni az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés meglétét az 5%-os illetménynövekedésnél, vagy annak adása továbbra is az intézményvezető belátására van bízva?

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozom könyvelőként, az állás betöltéséhez mérlegképes könyvelői képesítés és felhasználószintű MS Office-ismeret volt a szakmai követelmény, ami alapján az E fizetési osztályba lettem besorolva. Tavaly nyáron az akkori intézményvezető kötelezett az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésére, mivel a gazdasági vezető nem rendelkezik az előírt államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel és a regisztrációhoz szükséges szakmai gyakorlattal. Ez év márciusában megszereztem ezt a képesítést, és rendelkezem már regisztrációval is államháztartási szakterületen. A munkáltatóm eddig egy könyvelőt csak azért alkalmazott, hogy aláírja a beszámolókat. A regisztráció megszerzése után engem kötelez arra, hogy aláírjam a beszámolót, és teljes felelősséget vállaljak a könyvviteli szolgáltatásért. A munkáltató helyesen jár-e el, ha a beszámoló aláírásával felelősségem jelentősen növekedik, ennek ellenére az időközben megszerzett államháztartási mérlegképes könyvelői képesítésre nem szándékozik képzettségi pótlékot, illetve a fentebb említett könyvviteli szolgáltatás végzéséért sem akar egyéb pótlékot adni, hanem továbbra is a képesítésem megszerzése előtt megállapított bért szándékozik kifizetni?

Kérdés: Egy részben önálló költségvetési szervnél állok alkalmazásban mint gazdasági előadó. Mostanra az egyre növekvő feladatok között titkárnői feladatokat is el kell látnom (pl. munkaértekezletek jegyzőkönyvezése, levelek készítése, iktatása, marketingmunka összefogása stb.). A jelenlegi besorolásom "D". Iskolai végzettségeim: – képesített könyvelői, vállalati tervezői és statisztikusi érettségi (1980), – alapfokú államilag elismert nyelvvizsgához kötött emelt szintű irodavezető (2003) (száma: 54-3439-01). Kérdésem, hogy kérhetem-e ezekkel a végzettségekkel, illetve munkafeladatokkal az "E" kategóriába sorolást?

Kérdés: Szociális intézményben, közalkalmazottként gépkocsivezető munkakörben alkalmazott dolgozónk hivatásos gépkocsivezető jogosítványát 1982-ben szerezte meg, azóta többféle munkaviszonya, köztük közalkalmazotti jogviszonya is volt. Jól tudom-e, hogy az 1992. július 1-je utáni összes munkaviszonyt, függetlenül attól, hogy közalkalmazotti jogviszony-e, fizetési fokozatába be kell számítani, hiszen a betöltendő munkaköréhez szükséges hivatásos gépkocsi-vezetői jogosítvánnyal 1982 óta rendelkezik?

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?

Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?