8 talált cikk a szja , juttatás , adóalap , vendéglátás kifejezésre

Kérdés: Karácsonykor az önkormányzat ünnepséget rendezett a nyugdíjasok részére, és ajándékként 4000 Ft/fő értékű utalványt kaptak. Az utalványt a helyi boltokban vásárolhatják le. Miként kell minősíteni ezt a juttatást? Csekély értékű ajándék?

Kérdés: Az intézet dolgozóinak egy különálló csoportja (kollégium dolgozói) "csapatépítő tréningen" vesznek részt. Erről az eseményről különféle (múzeumi, egyházi) belépőket csatol. Oktatásról, étkezésről, oda-vissza utazásról nem hoz számlát. Ha hozott volna, azok adóznak-e? Kérdésem, hogy ezeket a számlákat terheli-e szja, eho (a 119-szeres adóalap után) az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján, vagy adómentesen elszámolható egyéb juttatásként? Hogy igazolható, illetve hogyan értelmezhető egy csapatépítő tréning fogalma, amiről egyre többet hallani?

Kérdés: A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?

Kérdés: Egy önkormányzat saját üdülőjében egy hétre vendégül látja egyik testvérvárosának polgármesterét és családját. Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a kifizetést, és milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: - Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? - Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?

Kérdés: Közhasznú alapítványnál, melynek alapító okiratában szerepel az egészségügyi dolgozók továbbképzésének támogatása, természetbeni juttatásnak, vagy alaptevékenység költségének számít-e az oktatásban részt vevők étkezési költsége? Tudományos előadások lebonyolítása során (szintén alapító okiratban szereplő tevékenység) felszolgált étel, ital reprezentációs költség?

Kérdés: Közhasznú besorolású alapítvány közhasznú tevékenysége beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése. Az alapítvány az operált gyermekek részére karácsonyi, húsvéti gyermekelőadásokat szervez, ezen alkalmakkor ajándékot (édesség, könyv stb.) ad a gyermekeknek, és az ünnepségen vendégül látja őket. Kérdésem az, hogy e kiadásokat terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?