16 talált cikk az önkormányzat , illetmény , képviselő , jogviszony , vezető kifejezésre

Kérdés:

A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés: Jelenleg a polgármesteri illetmény a hatályos Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján van megállapítva. Településünkön az elmúlt 5 év során 1500 fő alá csökkent a lakosságszám (2019. januári statisztika alapján: 1467 fő). A polgármester jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony, mely során a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján 3 havi (esetlegesen 6 havi) végkielégítés illeti meg, amennyiben nem választják újra. A fent idézett törvény értelmében a polgármestert újraválasztása esetén nem illeti meg végkielégítés. E rendelkezéssel úgy tűnik, mintha a polgármester jogviszonyát újraválasztása esetén folytonosnak tekintené a jogalkotó (hiszen ha nem így lenne, és határozott idejű jogviszonynak tekintené a polgármesteri jogviszonyt, akkor nem állapítana meg részére végkielégítést, illetve a végkielégítés újraválasztása esetén is megilletné). Kérdésünk, hogy a fenti következtetések alapján jól gondoljuk-e, hogy a polgármester újraválasztása esetén a csökkenő lakosságszám ellenére illetménye nem csökkenthető, számára továbbra is (2014-2019. évi ciklusban meghatározott illetménye) a Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján kell megállapítani az illetményét?

Kérdés: A közalkalmazott magasabb vezetővel a költségvetési intézmény közalkalmazotti jogviszonyt létesített, egyidejűleg 2011. december 16-tól 2016. december 15-éig terjedő időre az önkormányzat képviselő-testületének megbízása alapján magasabb vezetői megbízást kapott. A munkáltatói jogkört gyakorló 2015. december 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a munkáltató 2015. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén 2015. december 31-én megszűnik. Utóbb a bíróság jogellenesnek minősítette a jogviszony-megszüntetést. Milyen juttatásra jogosult az érintett a jogellenes jogviszony-megszüntetés következményeként, jár-e részére a Kjt. 23. §-ának (9) bekezdése szerinti juttatás?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: A helyi (községi) önkormányzat 2012. 01. 01-jével az önállóan működő és gazdálkodó általános iskoláját átszervezéssel önállóan működővé minősíti. Az alapító okirat módosítását már e szerint elkészítette az önkormányzat. A gazdálkodással, könyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat ettől az időponttól a polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya látja el. Az általános iskola gazdasági vezetőjét 2012. 01. 01-jével a polgármesteri hivatalban kívánják foglalkoztatni, melyet az érintett elfogadott. Munkajogilag a bekövetkezett átszervezés miatt a gazdasági vezetőt áthelyezéssel kívánja átvenni a polgármesteri hivatal a korábbi személyi juttatásának változatlanul hagyásával, amely a vezetői pótlékát is tartalmazza. Tudomásunk szerint a bére nem csökkenthető, a munkavégzés helyének megváltoztatása áthelyezéssel történhet. Kérdésünk, hogy szabályosan járunk-e el az átszervezés miatti áthelyezéssel (hogy a korábbi gazdasági vezetőt semmilyen hátrány ne érje)?

Kérdés: 1. Képviselő-testület hivatalában határozatlan időre szóló személyi illetmény milyen feltételekkel és mely időpontban állapítható meg jogviszonyban álló köztisztviselő számára? Év közben? Mi a kimagasló teljesítmény? Tárgyévre szólhat (03. 01.-02. 28.)? Határozatlan időre szóló visszavonható-e?
2. Év közben sor kerülhet-e munkakör változása miatt teljesítményértékelésre és illetményeltérítésre (amennyiben a megállapított illetmény nem csökken), illetve új teljesítménycélok kitűzésére?

Kérdés: Városunkban a képviselő-testület két éve létrehozott egy önállóan gazdálkodó gazdasági intézményt, mely a város óvodáinak, általános iskoláinak, művelődési központjának és a városi könyvtárnak a gazdálkodási feladatait látja el. A képviselő-testület által megválasztott intézményvezető kinevezett vezető vagy megbízott vezető? A besorolási béren felül milyen juttatás jár neki? (Ő a részben önállóan gazdálkodó 7 intézmény ellenjegyzője, illetve a saját intézmény igazgatója.)

Kérdés: Pénzügyi főelőadó vagyok és az államháztartási felsőfokú mérlegképes könyvelői végzettségemre, közel 6 éve képzettségi pótlékot kapok (illetményalap 40%-át). A napokban a költségvetés tárgyalása során a képviselő-testület a költségvetési kiadások csökkentése miatt, mint minden adható juttatást, ezt is megvonta. Ezen a napon az önkormányzati SZMSZ-t is módosították, ami addig azt tartalmazta, hogy "költségvetési szakon mérlegképes könyvelői szakmai vizsgát tett személy (Ktv. II. besorolási osztály mellett) jogosult képzettségi pótlékra." Jogosan vették el tőlem egyoldalúan a képzettségi pótlékomat? Tudomásom szerint a képzettségi pótlék adható, de ha már egyszer megadták, azt csak úgy nem lehet elvenni.