3 talált cikk a jogviszony , munkavégzés , köztisztviselő , kormánytisztviselő , jogosultság , vezető kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselő nő részére 40 éves korkedvezményes nyugdíjazásakor jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni. Van olyan dolgozónk, aki a jelenlegi köztisztviselői jogviszonya előtt közhasznú, közcélú foglalkoztatottként létesített munkaviszonyt egy Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál. A törvény úgy fogalmaz, hogy a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet venni a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél töltött közalkalmazotti időt, munkaviszonyt. Ugyanakkor a törvény személyi hatálya nem terjed ki a közfoglalkoztatottakra. Számunkra nem egyértelmű, hogy a jelenleg foglalkoztatott köztisztviselőink esetében a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál közhasznú, közcélú munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom szempontjából?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?